A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt is felrótta, hogy az ukrajnai törvények miatt szeptembertől a magyar kisebbségi iskoláknak be kell zárnia, illetve a 11. uniós szankciós listán 8 kínai cég is felbukkan, valamint az ukrán elnök a minap kiszivárgott értesülések szerint a Barátság kőolajvezeték Magyarország felé vezető ágának felrobbantását is kilátásba helyezte. De összességében azt hangsúlyozta Szijjártó, hogy a legfontosabb érv a blokkoló magyar hozzáállás mögött az OTP miatt van, és ezt így rögzítette:
Tehát mindaddig, amíg az ukránok nem veszik le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, addig az Európai Békekerettel, és a szankciókkal kapcsolatos döntésekben Magyarország nyilvánvalóan nem tud részt venni.
Az OTP-t még május elején tették fel az ukránok az említett listára, amelyet az OTP félreértésnek tart, mert szerintük összekeverhették az ukrajnai Donyeck régió nevét egy oroszországi Donyeck nevű településsel. Azt, hogy az Európai Békekeret nyolcadik részlete kiutalását most hétfőn váratlanul blokkolta a magyar kormány képviselője, egy olasz hírügynökség írta meg először, majd a magyar kormányszóvivői iroda is megerősítette arra hivatkozva, hogy túlságosan sok pénzt visz el az ukrajnai fegyvervásárlások támogatása a 7 évre szóló keretből. A Barátság kőolajvezeték témájában közben a Mol és az ukrán vezetéküzemeltető közötti, a tranzitdíjakat érintő, elszámolási vita is elvezethet a tranzit leállításához, és állítólag olyan jelzés érkezett Brüsszelből, hogy nyugodtan állítsák le az ukránok a szállításokat Magyarország felé.
A Szijjártó Péter által tett bejelentésre megütötték a forintot: az euró jegyzései 369-ről csaknem 372-ig ugrottak.A kijelentés ugyanis azt üzeni, hogy a magyar blokkoló hozzáállás miatt egy ideig se a 11. szankciós csomagról, se az Európai Békekeret nyolcadik kiutalásáról nem születik egyhangú döntés az EU-ban.
Szijjártó Péter a bécsi magyar nagykövetségről jelentkezett be Facebook-élő videós tájékoztatón és az alábbi főbb üzeneteket mondta:
- A készülő 11. uniós oroszellenes szankciós csomagot úgy vezette fel, hogy „újabb súlyos javaslatok vannak” benne, amelyek „újabb pénzügyi és gazdasági áldozatvállalást várnak el az emberektől”, igaz elismerte, hogy „sikerült elérnünk, hogy a nukleáris ipart sújtó intézkedések már nincsenek a szankciós csomagban”.
- Azt viszont „rendkívül súlyos, aggodalomra okot adó jelenségnek” nevezte, hogy ebben a szankciós csomagban az Európai Bizottság exportkorlátozás alá szeretne vonni 8 kínai vállalatot, „amely intézkedés az EU és Kína kapcsolatát egészen biztosan elmérgesítené, el is lehetetlenítené”, mert szerinte erre a kínaiak erőteljesen reagálnának, és ez negatív spirálba lökné az egész együttműködési folyamatot. Szerinte amiatt, hogy Kína globális GDP-beli súlya már 18%-ra nőtt, míg az EU-é 17%-ra csökkent, „az EU-nak az lenne az érdeke, hogy együtt működjön Kínával”. Szerinte Magyarország a jó példa erre, hiszen a nyugati és keleti befektetők itt találkoznak egymással és nagy beruházások születnek belőle.
- Felemlegette, hogy az Európi Békekeretből a napokban esedékes lenne a nyolcadik kifizetés, 500 millió euró, azon európai partnerek felé, akik előtte fegyvereket és egyéb hadi eszközöket ajánlottak fel Ukrajnának. Ezzel kapcsolatban felrótta, hogy a 7 évre tervezett „békekeret mintegy 80%-át az EU az Ukrajnába szánt fegyverszállításokra használja”.
- Kijelentette: „Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben, ellenséges döntéseket, intézkedéseket hoznak és most már súlyos fenyegetések is elhangoztak az elmúlt napokban Magyarországgal szemben”. Felrótta, hogy ilyenkor az uniós szolidaritásról nem hall Brüsszelből és a tagállamok felől, azaz „próbálnak nem tudomást venni a súlyos fenyegetésekről, ellenséges lépésekről”. Utóbbiak kapcsán felemlegette, hogy „a jelenlegi ukrajnai szabályok értelmében a kárpátaljai iskolák nem tudnak tovább működni kisebbségi iskolaként” szeptembertől, amely problémát a magyar kormány évek óta jelzi minden fórumon, de „sehol sem foglalkoznak ezzel”.
- A fő sérelemként úgy fogalmazott: „Úgy döntöttek az ukránok, hogy az OTP-t felteszik arra a listára, amely a háború nemzetközi szponzorait tartalmazza. Ez botrányos, elfogadhatatlan, ilyet nem kellene, hogy az ukránok megengedjenek maguknak. Az OTP semmifajta jogszabály ellen nem vétett Ukrajnában, nem sértett meg semmilyen szankciós intézkedést, így semmilyen jogalapja nincs annak, hogy az OTP-t az ukránok egy ilyen listára feltegyék”.
- Felemlegette azt a minapi amerikai hírszerzési értesülést, hogy Ukrajna elnöke a Barátság kőolajvezeték Magyarországra vezető ágának felrobbantását helyezte kilátásba több héttel ezelőtt. „Amennyiben ezen a vezetéken keresztül nem jönne több kőolaj Magyarországra, akkor Magyarország kőolajellátását teljes körűen nem lehetne egészen egyszerűen fizikailag megoldani. Egy ilyen fenyegetés Magyarország szuverenitása ellen van, ezért ha valaki arra hív fel, hogy Magyarország energiaellátását lehetetlenítsék el, akkor azzal Magyarország szuverenitását támadja” – szögezte le.
- A fenti ügyek miatt úgy fogalmazott: „szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég”. Ezután jelentette ki 15:21-től kezdve szó szerint a következőket: „Szeretném világossá tenni, hogy mindaddig, amíg az OTP-t Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartja, addig Magyarország nem tud beleegyezni olyan döntésekbe, amelyek újabb gazdasági-pénzügyi áldozatvállalást várnának el az Európai Uniótól és annak tagországaitól. Tehát az Európai Békekeretből újabb félmilliárd euró elkülönítését az ukrajnai fegyverszállításokra mindaddig nem tudjuk támogatni, ameddig az OTP ezen a bizonyos listán szerepel Ukrajnában és ugyanez a helyzet a szankciókkal is, amelyek nyilvánvalóan újabb gazdasági áldozatvállalást jelentenének Európa számára. Mindaddig, amíg az OTP-t ukránok ezen a bizonyos listán szerepeltetik, addig nagyon nehéz a szankciók kapcán arról beszélni, hogy Magyarország adjon ennek zöld utat.”
- Hozzátette: „a szankciók kapcsán egy nagyon komoly kockázatot látunk abban, hogy ott kínai vállalatok is szerepeljenek, mert ez az Európai Unió és Kína közötti együttműködést olyan mélyen nehezítené el, amely Európa érdekeivel teljes mértékben ellentétes”.
- Azt is leszögezte a tájékoztató végén, hogy amíg az ukrajnai magyar kisebbség nem kapja vissza azokat a jogaikat, amelyek 2015 előtt megillették, addig nem indulhatnak el az ukrajnai uniós csatlakozási tárgyalások.
Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
