Bejelentette a kormány, mi lesz jövőre a rezsicsökkentéssel

Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy az ukrajnai lépésekre (OTP listázása, kisebbségi iskolák bezáratása) az uniós integrációra törekvésük során más módon is fog-e majd lépéseket tenni a kormány azon kívül, hogy blokkolja a Békekeretből a kifizetést, Gulyás úgy reagált: „igen, fogunk is”, majd megismételte Orbán Viktor kormányfő minap Katarban elmondott üzenetét, miszerint „ha valaki a mi támogatásunkat éri, és az a célja, hogy a szövetségesünk legyen, akkor ne viselkedjen úgy, mintha az ellenségünk lenne”. Leszögezte: „mi segítjük, támogatjuk Ukrajnát, elítéljük az orosz agressziót, segítjük a menekülteket”, így „semmilyen okot nem adtunk arra, hogy Ukrajna ne köszönettel és hálával viseltessen” Magyarország irányába. Ezzel a Kormányinfó és annak tudósítása is véget ért.

Az idei évi költségvetési deficit tarthatósága érdekében nem látja szükségét további beruházások leállításának - jelezte egy kérdésre Varga Mihály, de megismételte azt, amit egy előző kérdésre is mondott: az év közepéig szóló adatok alapján majd leülnek és megvizsgálják a helyzetet.

Varga Mihály megígérte, hogy marad az inflációkövető nyugdíjemelés, ahogy ha szükséges, idén év közben is a pénzromlás mértékével kiegészítik az időseknek járó juttatásokat.

A pénzügyminiszter azt is ismertette, hogy nem lát nagy valószínűséget arra, hogy a 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés után járó nyugdíjprémiumot is fizetnek. Jövőre viszont biztos abban, hogy erre sor kerül.

Gulyás Gergely egyértelműsítette, hogy a kormány álláspontja szerint teljesítették az igazságügyi reform elfogadásával a kiszabott feltételeket, így a 2021-2027-es költségvetésből a horizontális feljogosító tételek által blokkolt 13 milliárd euró lehívását megkezdhetik.

Az időrendet ismertetve azt mondta, hogy június végén, július elején már számlákat küldenek az Európai Bizottságnak, amelynek a kormány szerint 90 napja van, hogy teljesítse az utalásokat.

Az nem világos, hogy pontosan miért biztos ennyire ebben a kormány, hogy már megkezdheti a kondicionalitási ellátás által blokkolt mintegy 9 milliárd eurón kívül tétel lehívását. A hivatalos menetrend szerint a kormánynak azután kell kezdeményezni, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg az igazságügyi reformcsomagot, amelyhez egy önértékelést is kell küldenie.

Ezt június 1-én teheti meg a kormány, utána pedig Brüsszelnek legfeljebb 90 napja van ellenőrizni a megfelelőséget. Ha pozitív az elbírálás, akkor annak kihirdetése után kezdheti meg a kormány a számlák küldését, utána pedig azok megfelelőségének ellenőrzésére ismét 90 napja van az Európai Bizottságnak.

Év elején mindig magasabb a hiány az időarányosnál, és egyébként is voltak egyszeri tételek (Vodafone-vásárlás, 13. havi nyugdíj), de „arra számítunk, hogy a bevételeink jelentősen meghaladják a kiadásokat és így a 3,9%-os hiánycélunk tartható lesz” – reagált röviden a kérdésre Varga Mihály.

Egy kérdés arra vonatkozott, hogy számol-e a kormány a Barátság kőolajvezetéken, illetve az Adria- vezetéken megemelt tranzitdíj tételekkel az inflációban (az üzemanyag árakba való beépítés miatt), amire Varga úgy reagált: mivel ezeket a díjakat az érintett olajtársaság várhatóan át fogja hárítani, ezért igen, számolnak ezzel.

A kormány számol azzal, hogy jövőre is segíteni kell a háború elől menekülő embereknek segíteni. A kormány eddig is minden támogatást megadott, jövőre is a Belügyminiszter rendelkezésére állnak majd a források - ismertette Varga Mihály.

Pontos összeget nem közöltek a jelenlévő miniszterek, hogy eddig mennyi költségvetési forrást fordítottak a menekültellátásra, mert hat nagy karitatív szervezet is segíti őket, de olyan célokat is támogatnak, mint az ukrán érkezők magyarországi foglalkoztatása. Jelezték, hogy nehéz összesíteni az eddigi kiadásokat.

Egyelőre tényleg nem tartalmazza az MNB idei évi várt vesztesége ötöde megtérítésének költségét a 2024-es költségvetés – ismerte el Varga Mihály, amelyet tegnapi véleményében a Költségvetési Tanács is felrótt, hiszen a megtérítési törvényi kötelezettség lenne. Emiatt ma Varga levelet írt a KT-nak, hogy pontosítsák ezt a témát, és majd az erre érkező válaszról egy jövő keddi sajtótájékoztatón fog beszélni, amikor hivatalosan is benyújtja a kormány a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot.

Varga Mihály azt mondta, hogy jövőre az egészségügy is több forrásból gazdálkodhat jövőre, de pontos számot nem ismertetett. Kijelentette, hogy akkor tud majd választ adni, amikor a Költségvetési Tanács válaszát követően elvégezték a pontosítást.

Később Gulyás Gergely azt is ismertette, hogy a gyógyászati segédeszközök tb-támogatására is több pénz áll majd rendelkezés. Viszont itt sem közöltek semmilyen számot, sem kapaszkodót a költségvetési ráfordítás nagyságáról.

Mi újság a gyárral, amelynek már tavaly év végén üzemelnie kellett volna – hangzott a kérdés. Varga Mihály úgy reagált: „némi csúszás van” a kivitelezési projektben, de halad a projekt, láttam fotókat, zajlik a beruházás.

Ezt annyira egészítette ki Gulyás, hogy „nagyon jól halad” a projekt, és most az a kérdés, hogy milyen oltóanyagot kell gyártani, ettől is függ a gyár termelésének elkezdése. Koronavírus elleni vakcinát már nem hiszem, hogy érdemes gyártani – tette hozzá.

Az ipari parkok esetében érvényes maradt a kormány programja, amely szerint 11 darab ilyen központot hoznak létre. Ezek egyik eleme az akkumulátorgyárak létesítése is - mondta el Varga Mihály.

A miniszter elmondta, hogy egyelőre még arról nincs döntés, hogy mely beruházásokat támogat majd közvetlenül a kormány, valamint melyek lesznek azok, ahol a beruházók nem igényelnek költségvetési forrásokat.

Az egyik kérdés ezt firtatta, de Varga lényegében azt üzente, hogy nem várható ilyen belenyúlás, tehát továbbra is marad az a rendszer, hogy az átlagfogyasztásig van a rezsivédett ár, felette pedig egy magasabb ár.

Csányi Sándor OTP-vezér a minap azt mondta, hogy 0,8-1%-os növekedési sávnak is örülne – vetették fel az egyik kérdés kapcsán Vargának. A pénzügyminiszter leszögezte: a kormány legfontosabb célja az, hogy elkerülje a gazdaság a recessziót, de egy csomó bizonytalan tétel van, igaz a fundamentumok erősek.

Hozzátette: „Nyilván az első félév után mindig tartunk egy felülvizsgálatot, megnézzük, hogy hogyan alakulnak a paraméterek, és akkor ha szükséges, hogy kell módosítani”, akkor elképzelhető módosítás, „de egyelőre nem látjuk ennek szükségességét”. Úgy folytatta: arra számítunk, hogy az év közepétől növekedési pályára fog állni a gazdaság.

A bankok és a pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját már jövőre elkezdi kivezetni a kormány - jelentette ki Varga Mihály.

Hozzátette, hogy a legfontosabb ágazatokban lépnek, így még a gyógyszerágazat terheit csökkentik, valamint az energiaszektornál is változásokra lehet számítani.

Ez az adócsökkentések kormánya, tehát az extraprofit-adók csökkentéséről lehet csak szó

- fogalmazott a miniszter annak kapcsán, hogy milyen intézkedések várhatók.

Ezekről már szerdán beszámolt a Portfolio a Költségvetési Tanács véleménye alapján.

A kormány optimista, mert a forint erősödni tudott az elmúlt időszakban. Azzal tervezünk, hogy 385 forintos átlagos euróárfolyammal lehet számolni jövőre - jelentette ki Varga Mihály.

Újságírói kérdésre elmondta, hogy a kormány nem tervez a tavalyihoz hasonló változtatást a rezsicsökkentés esetében, amikor bevezették az átlagfogyasztás felett a magasabb díjszabású lakossági piaci árat. "A rezsivédelmi alap maradni fog" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, amit Paolo Gentiloni uniós biztos a minap felvetett, hogy célszerű lenne szociális alapúra átállítani a magyar rezsicsökkentési rendszert, Gulyás úgy reagált: nem terveznek ilyet.

Varga Mihály az EU-forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokról úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a megbeszéléseket idén le tudják zárni, a forrásokat pedig „mindenképpen fogunk majd kapni” jövőre. A friss költségvetési terv közel 2500 milliárd forintnyi uniós bevétellel számol, mintegy 3500 milliárdos uniós fejlesztési célú kiadás mellett.

Varga leszögezte: számolnak ezen uniós források megérkezésével, „azzal számolunk, hogy a nekünk jogosan járó támogatásokat megkapjuk”. Arra a kérdésre, hogy ha mégsem, akkor lehetnek-e megszorítások, úgy reagált: „A megszorítás szót sem ismerjük, ilyenre nem kerülhet sor.”

A kormánynak nincs előirányzata, de ha a munkáltatói és munkavállalói oldal megegyezik, akkor a kabinet támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum emelését - derült ki Varga Mihály szavaiból.

Folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, „a legfontosabb paraméter az infláció, előbb azt kell leszorítani, hogy ennek érdemi kivezetéséről beszéljünk” – reagált Varga Mihály, és megemlítette, hogy az infláció elleni küzdelemben a kormány legfontosabb szövetségese az MNB.

A magyar kormány a korábbi gyakorlatához hasonlóan úgy készül, hogy minden terület többletforrásokból gazdálkodjon. Az oktatásban is jelentős növekedés lesz, 3400 milliárd forintot költünk, csak a bérekre 1400 milliárdot költ a kormány - ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter az oktatással kapcsolatban.

Kijelentette, hogy az Erasmus- és Horizont-programok esetében arra számítanak, hogy megérkeznek a források, de ha nem, akkor a költségvetésben lesz forrás, hogy a kormány finanszírozhassa.

A 3% alatti deficitcél és a 67% alatti jövő évi adósságráta mellett azt a kérdést tették fel Vargának, hogy mikorra tervezi a kormány az euróbevezetést Magyarországon.

A pénzügyminiszter úgy reagált: „nem tervezzük, nem is tervezhetjük”, inkább csak azon dolgozik a kormány, hogy a bevezetéshez szükséges feltételeket megteremtse. Hangsúlyozta: „nincs euróbevezetési céldátum”, és inkább „az a fontos, hogy legyen a gazdaság olyan állapotban, ami a legfontosabb jóléti céljainkat finanszírozni tudjuk”.

Gulyás Gergely jelezte, hogy miután Johannes Hahn költségvetési biztos szerdán azt mondta, hogy akár a 2024-ben megalakuló új Európai Bizottságra maradhat a magyar kormánnyal szembeni uniós eljárások lezárása, hogy ezt a brüsszeli politikus csak a kondicionalitási eljárásra értette álláspontja szerint.

"A Magyarországnak járó költségvetési forrásokat csak nagyon kis részben érinti" - jelentette ki a miniszter a jogállamisági (feltételességi) eljárásra utalva. Hozzátette, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal.

Azt állította, hogy a kohéziós források esetében az igazságügyi reformmal 13 milliárd euró esetében már megtette a szükséges lépéseket. Gulyás arról beszélt, hogy már júniusban talán számlákat küldhet ki a magyar kormány, amelyek kifizetésére a Bizottságnak 90 napja van.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig azt mondta, hogy a kormány számol is azzal, hogy a jövő évi költségvetésbe megérkeznek az uniós források. "Nincs B-terv" - jelentette ki arra az esetre utalva, ha az így nem érkezik meg.

Az EP előtt csak egy határozattervezet fekszik, és ha meg is szavazzák, akkor sem veheti el az EP Magyarországtól a 2024 második felében esedékes uniós soros elnöki tisztséget - reagált Gulyás egy másik kérdésre.

Nem tudja ezt kikényszeríteni, és a közösségi jog alapján ilyen ajánlás megfogalmazása sem helyes – reagált Gulyás egy kérdésre.

Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol választási évben is sikerült csökkenteni a hiányt - hangsúlyozta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdán kiadott országspecifikus ajánlások kapcsán, amelyekben az Európai Bizottság nagyobb költségvetési fegyelmet kér a kormánytól. A politikus szerint látszik, hogy a kormány elkötelezett a hiány csökkentése mellett.

Elutasítjuk az Európai Bizottság javaslatát, úgy gondoljuk, hogy a rezsicsökkentés eltörlésére nincs joga a testületnek - jelentette ki Gulyá Gergely, aki közölte, hogy a kormány nem vezeti ki ezt a szabályozást. Brüsszel azt javasolta, hogy mivel a rezsicsökkentés indokolatlanul nagy terhet ró a költségvetésre, miközben a világpiaci energiaárak esnek, a támogatások helyett a hiányt csökkentse a kabinet az erre fordított büdzsétételeket.

Megkezdjük ezeknek a plusz terheknek a kivezetését a 2024-es büdzsében – jelezte Varga. Gyakorlatilag semmilyen számot nem mondott, de a Költségvetési Tanács tegnap este közzétett véleményéből már kiderültek a részletek.

Hangsúlyozta, hogy az idei évi növekedést továbbra is 1,5%-osra látja a kormány, a jövő évit pedig 4%-ra gyorsulhat a várakozás szerint. Fenntartja a kormány azt a célját, hogy jövőre 3% alatti legyen a deficit, 2,9%-os a célszám, az adósságráta pedig a terv szerint 66,7%-ra fog csökkenni a GDP arányában.

Az infláció éves szinten várhatóan 6%-os lesz, ehhez igazodik a tegnap már megjelent 6%-os tervezett nyugdíjemelés is.

A bizonytalan makropálya miatt 255 milliárd forintos központi költségvetési tartalékkal tervez, ami a GDP 0,3%-át jelenti.

Családtámogatási rendszer megújítása mellett is több pénz jut összességében a családtámogatásra – emelte ki.

A jövő évi költségvetés védelmi költségvetés, az elért eredmények megőrzésére épít, ezért több forrás jut a védelmi kiadásokra, megerősödik a honvédelmi alap, a családtámogatási rendszer átalakítása mellett is megmaradnak a támogatások, megőrzik a nyugdíjak értékállóságát – kezdte Varga Mihály.

Arra kell építeni, hogy a háború nem fog befejeződni, a jövő év során is tartani fog - ezzel számol a kormány. Ezért a honvédelmi alap kerete 1300 milliárd forint fölé emelkedik, ami a GDP 2%-át is meghaladja.

A rezsivédelmi alap megmarad jövőre is, hogy az egész Európában legalacsonyabb áram- és gázárakat fent lehessen tartani, és védelmet lehessen nyújtani az ingadozó energiaáraknak. Az alap fedezete az extraprofit adók és egyéb bevételek.

Mivel Varga Mihály is ott lesz a tájékoztatón, így az egyik fő téma nyilvánvalóan a 2024-es költségvetés bemutatása lesz, amelynek komoly kihívásairól és aknáiról már írtunk, illetve a Költségvetési Tanács értékelése alapján már ismerünk pár fontos részletet, például az extraprofit adók kérdését, illetve a rezsivédelmi alap feleződését a gázárak beszakadása miatt.

Az eseményen nyilván további fontos téma lesz, hogy hogyan állnak az EU-forrásokkal kapcsolatos tárgyalások, amelyekről éppen tegnap este nyilatkozott borúlátóbban Johannes Hahn költségvetési biztos, igaz utána tegnap este a magyar kormány tudomásunk szerint elküldte Brüsszelbe az igazságügyi csomag újabb anyagát.

A fentiek mellett a katari kormányfői látogatás, a gázbeszerzés, az energetikai beruházások és sok egyéb téma is szóba kerülhet.

Címlapkép forrása: Portfolio