A 15-29 éves fiatalok 11,7 százaléka nem tanult és nem is dolgozott tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adataiból. 2021-hez képest 1,4 százalékponttal volt alacsonyabb a mutató, vagyis folytatódott az elmúlt évtizedre jellemző trend, miszerint fokozatosan csökken a nem tanuló, nem dolgozó (NEET) fiatal felnőttek aránya az EU-ban. 2013-ban még 16,1 százalék volt a ráta, azóta folyamatos csökkenés mutatható ki, ami alól csak 2020, vagyis a gazdasági válsággal kísért koronavírus-járvány kitörésének éve jelentett kivételt. Ekkor a mutató 13,8 százalékra nőtt a 2019-es 12,6 százalékról, miután a fiatalok NEET-aránya szorosan kapcsolódik a gazdasági teljesítményhez.

Az EU-s cél: 9 százalék
Miután 2017-ben még viszonylag magas, közel 14 százalék volt a NEET-fiatalok aránya az EU-ban, így az abban az évben az uniós intézmények által elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére egyik célkitűzésként azt határozták meg, hogy 2030-ra 9 százalékra kell csökkennie a mutatónak. A 2030-ra szóló célkitűzéssel az EU intézményei arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy milyen gazdasági, társadalmi kockázatokkal jár, ha a 15-29 év közötti fiatalok nem dolgoznak, vagy nem tanulnak, vagyis az oktatásból és a munkaerőpiacról egyaránt kiszakadnak.
Az Eurostat frissen publikált adatai szerint tavaly már az EU-tagok egyharmadában volt alacsonyabb a NEET-fiatalok aránya a 2030-ra kitűzött 9 százaléknál.
Kedves Olvasónk!
Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés
2 223 Ft / hónap
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái