A konjunktúra lassulásával szemben az európai és a hazai munkaerőpiac továbbra is ellenállónak bizonyul, a foglalkoztatás historikusan magas. A gazdasági visszaesés ellenére az Európai Unióban Luxemburgot és Litvániát leszámítva minden országban emelkedett a foglalkoztatási ráta 2022 végére. Az emelkedés átlagos mértéke 0,7 százalékpont az oroszukrán háborút megelőző időszakhoz képest. Az Unió egészében és az országok többségében csökkent a munkanélküliségi ráta is, átlagosan 0,4 százalékponttal - írja az MNB jelentése. A foglalkoztatási ráta a legtöbb országban nagyobb mértékben nőtt, mint amit a munkanélküliségi ráta csökkenése önmagában magyarázna. Ez annak a következménye, hogy többen váltak inaktívból aktívvá a munkapiacon.
A GDP lassulása ellenére a hazai foglalkoztatás növekedett az elmúlt negyedévekben, azaz megváltozott a GDP és a foglalkoztatás közötti kapcsolat előjele.
Az elmúlt válságok tapasztalatai azt mutatták, hogy a GDP csökkenése után némi késleltetéssel a foglalkoztatás azonos irányú változása (azaz mérséklődése) következik be. A kapcsolat erősségét az ún. Okun paraméter érzékelteti, amely szerint Magyarországon a múltban a GDP egységnyi csökkenése nagyjából a foglalkoztatás 0,2 százalékos mérséklődésével járt együtt. Ezzel szemben a 2022 harmadik negyedévében elkezdődő technikai recesszió során a foglalkoztatás hazánkban nem csökkent, hanem azóta a szezonálisan igazított adatok alapján közel 20 ezer fővel még emelkedett is. Így az Okun paraméter előjele megváltozott, negatívvá vált (-0,25 százalék). De miért történhetett ez?
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
