Az épületautomatizálási megoldások negyedik generációjának kapujában állunk, melynek már az a legfőbb jellemzője, hogy az adatokat nemcsak az adott épületen belül, hanem több önálló ingatlan és különböző infrastruktúrák között is fel lehet használni a felhőben. A fő cél változatlanul az energiahatékonyság és az üzemeltetési ráfordítások optimalizálása, emellett viszont ugyanolyan lényegi szempont a komfortos környezet biztosítása, amihez az eszközök időről időre egyre kifinomultabbak és persze modernebbek.
Bár a szakterület az 1990-es években vált hangsúlyossá, tulajdonképpen visszamehetünk akár az ősemberig és a barlangjáig, hiszen, ha fázott, tüzet rakott, amikor pedig füst keletkezett, szellőztetett, vagyis lényegében azóta próbálunk tenni az élhetőbb klimatikus feltételekért, amióta először találkoztunk mesterséges környezettel. Az 1800-as évektől, tehát az ipari forradalom korától beszélhetünk az automatizálás kezdetéről, amely az egyszerűbb áramkörökkel kezdődött.
Az ezredforduló előtti évekig váratott magára a technológiai színvonal drasztikus emelkedése, amely magával hozta a digitális áramköröket, az egyre kifinomultabb érzékelő és beavatkozó szerveket, szoftveres megoldásokat. Mindez mai szemmel ugyanakkor csak az alapokhoz volt elég, a jelenkorban elképzelhetetlen felügyeleti szoftverek az épületüzemeltetés második-harmadik generációjával törtek maguknak utat. Például egy irodaház esetében ezen a szinten jutottunk el odáig, hogy a hőmérséklet-szabályozás már magától értetődően egészülhet ki a páratartalom és a szén-dioxid szint aktuális adataival, amelyek máris valós időben járulnak hozzá a légkezelő optimális működéséhez.
Hamarabb érkeztünk meg az energiamenedzsment témaköréhez is, minthogy a fenntartók abban igazán érdekeltek lettek volna.
Amíg ugyanis olcsó volt az áram, a gáz, jóformán mindegy volt, mennyibe kerül, sosem került a viták homlokterébe, a tízszeres rezsiszámlák korában viszont már egyre kevésbé jellemző, hogy egy cég telephelyén télen a tűzforró radiátor mellett nyissanak ablakot, mert túl meleg van. Sőt, több modern irodaházban ott tart az energiatudatosság, hogy nyáron inkább lámpát kapcsolnak a lehúzott redőnyök mögött, mivel előbbi áramigénye alacsonyabb, mint a nagyobb teljesítményen működő hűtési rendszernek. A helyiségautomatizálás energiahatékony műszaki megoldásainál fontos eszközök a jelenlét érzékelők, melyek segítségével dinamikusan és a valós helyiség-használat alapján tudunk energiát megtakarítani. Összességében az energiaoptimalizálás nem csak hatékonyabb épületeket hoz, de jót tesz a levegő minőségének, a gazdaságnak, a társadalomnak.
Tanulva a Covidból, s annak szövődményeiből, lényegesebbé váltak a légminőségi jellemzők. Nem véletlen, hogy a falra szerelt, modern érzékelők akár 8-10 paramétert mérnek. Amennyire csak lehet, kerülnénk mindennemű vírusos megbetegedést, ezért a szállópor-koncentráció is alapvető fokmérő lett, hiszen ezekre az apró részecskékre tapadva sokkal jobban terjednek a kórokozók. Az így keletkező adatok kincset érnek, a növekvő adatvagyon pedig mind professzionálisabbá teheti a közintézményeket és az ipari létesítményeket, vagyis minél többet mérünk és elemzünk, annál nagyobb eséllyel találkozunk ideális légminőség viszonyokkal a ma még talán csak a tervezőasztalokon lévő épületekben egyaránt. Ugyanez persze a meglévő épületekre is igaz, hiszen technológiai fronton a digitális eszközök széles palettája hozzáférhető az adott helyzetből az elképzelt jövőkép felé vezető úton. Ma már ott tartunk az épületautomatizálásban, hogy egy sztenderd irodaház energiafelhasználásának tekintetében a C-ről A-osztályra váltás megtérülése mindössze 2-5 év.
Ez rendkívül gyorsnak mondható, viszonyításképp ugyanis olyan hagyományos megoldásoknál maradva, mint a szigetelés vagy a nyílászárócsere, sokkal inkább 10+ esztendő a várható megtérülési idő.
Messze vagyunk már tehát az ősembertől és a barlangjától, de sok még a teendő. Az épületautomatizálás pedig közérdek, hiszen globális felmérések szerint az átlagember az élete úgy 90 százalékát különböző épületekben tölti. Tovább árnyalja a képet, hogy az energiafelhasználás közel 40 százaléka ráadásul az épületekhez kötődik, miközben azoknak a mintegy 75 százaléka nem energiahatékony. Ezt egy kicsit továbbgondolva és előretekintve, a 2050-es EU-s klímacélok megvalósítása sem képzelhető el az épületek energiahatékonyságának javítása, az energiarendszerek menedzselése nélkül. A negyedik generációnak pedig az lesz a legnagyobb felelőssége az épületautomatizálás terén, hogy a további energiahatékonysági célok teljesülése mellett, a mesterséges intelligencia beépítésével a többletfunkciók semmiképp se adjanak pluszfeladatokat a felhasználónak, hanem észrevétlenül tegyék a dolgukat.
Mindeközben arról sem feledkezhetünk meg, hogy az épületautomatizálási megoldások iránti igény nem csak az új épületek tervezésekor keletkezik. Nem túlzás, nagy sláger a retrofit: egyre szélesebb körben van szándék a meglévő régebbi épületek „felokosítására” is. Bár sokan azt hiszik, az energiahatékonyság fokozása és a technológiai megújulás terén sem lehet már újat mutatni, pedig az új lehetőségeket rejt magában, hogy a legkomplexebb rendszereket is meg lehet tervezni, tovább optimalizálni az épületek digitálisan leképezett belső környezetében. A következő lépcsőfokot egyértelműen az egymással kommunikáló épületek jelenthetik, de az épületautomatizálási megoldások evolúciójának az is a része, hogy a megbízhatóság kibővül a kibervédelemmel.
Mivel az automatizálás és a digitalizáció szorosan fogja egymás kezét, a következő évek akkora változásokat hozhat, amire sokan csak évtizedes távlatban mertek eddig gondolni. Nagy szükség van arra, hogy néhány éven belül komoly változást érjünk el, hiszen a klímaválság évtizedeiben – amelyből egyre többször kapunk ízelítőt például nyaranta – az energiahatékony épületek nyújthatnak jelentős támogatást.
EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.
Címlapkép forrása: Getty Images
