Babai László, a Prima Medica EgészségKözpontok alapítója azzal kezdte válaszát, hogy nincs két egészségügyi rendszer, viszont ha az egyikben az állam mozgat valamit, akkor az a magánszektorban azonnal érezhető lesz, így például ha a kormány hozzányúl a fizetésekhez, a munkaidő szabályokhoz, vagy motiválja az állami ellátás teljesítményét. Összességében a Covid alatt látványosan megnövekedett piac most beállt.
Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport tulajdonos-vezérigazgatója szerint csökkenő esetszám van a magyar egészségügyben, mivel az állami szektorba nem jutnak be a betegek, míg a magánban egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a betegek a szolgáltatások igénybe vételét. Főként a fekvőbetegellátásban van visszaesés, mert a többmilliós kiadások esetében a lakosság kivár, a jövedelmi helyzet romlása miatt.
Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy a 2022-es év több szempontból is rendkívüli év volt: az állam az év elején jelentős transzfert fizetett ki a lakosságnak, valamint még tartott a Covid utóhatása az állami egészségügyi rendszeren, ezért jelentősen növekedett a magánszolgáltatók árbevétele. 2023-ban azonban már nincsenek ilyen számok, és elismerte: van csökkenés a magánszolgáltatók járóbetegellátási számaiban.
Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika Cégcsoport tulajdonosa azt emelte ki, hogy az infláció a baj, a forgalom ugyan 15%-kal nőtt, ugyanis a speciális tevékenységeket szolgáltató állami intézetek túlterheltek, viszont ezeknél az ellátásoknál nem lehet várni. Várakozása szerint ezekben az ellátásokban is várható egyfajta platózás a keresletben, mert ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevétele alapvetően függ össze a született gyermekek számával. Problémának nevezte, hogy az állami szektorban a megemelt fizetéséhez nem kapcsolódott teljesítményelvárás, ezért is nehéz versenyezni az állami szektorral, mivel a magánpiacon ugyanazért a jövedelemért magasabbak a munkahelyi elvárások és a terhelés.
Straub Fanni, a Foglaljorvost alapítója, a beszélgetés moderátora felvetette, hogy korábban nem tűnt ennyire közelinek az a helyzet, ami mostanra szinte bekövetkezett, vagyis, hogy egy járóbeteg szakellátás díja átlagosan 100 euró környékén van, főleg a fővárosban van ennek környékén a magánvizit ára.
Babai László a szolgáltatási díjak emelkedésével kapcsolatban kifejtette: örülni kell az orvosok és szakdolgozók béremelésének, közeledünk a nyugati bérszínvonalhoz és ez magával hozza azt is, hogy a szolgáltatások ára és minősége is közelít a nyugati színvonalhoz. Ezt el kell fogadni - mondta.
Lancz Róbert ezzel kapcsolatban annyit tett még hozzá, hogy főleg a működési, és rezsiköltségek területén brutális a költségnyomás. Elmondása szerint az elmúlt egy év árváltozásai a leginkább az üzemeltetési költségek emelkedésének áthárítása miatt következtek be.
Soós Miklós kifejtette, hogy az elmúlt évben háromszor emelt fizetést az intézménye, mert nagyobbat bukna, ha elmenne a szolgáltatótól a szakorvos néhány tízezer forintért havonta. Elismerte azt is, hogy a legnagyobb energiát elvivő cselekmény az áremelés: meg kell nézni a konkurenciát, a költségek emelkedését. Folyamatosan nem lehet emelni az árakat - mondta.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek viszont azzal is, hogy a jelenlegi árak mellett elérték a szolgáltatók azt a szintet, amit a betegek, a fogyasztók még pont ki tudnak fizetni.
Papik Kornél arra mutatott még rá egy válaszában, hogy a járó- és fekvőbetegszolgáltatók az EBIDTA szintjén 10%-os eredményt tudnak felmutatni átlagosan.
Ez a néhány százalékos margin bármikor elillan,
ezért igyekszik elkerülni például a Dr. Rose, hogy a rendelkezésre álló kapacitást nem használják ki optimálisan, mert ez jelentős költséget eredményez.
Lancz Róbert azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy a csoporthoz tartozó, állami finanszírozással rendelkező tevékenység egy ponton túl már olyan veszteségeket termel, ami fenntarthatatlan. Ezért meg kell fontolnunk, hogy ezeken a területeken jelen akarunk-e lenni hosszú távon - mondta Lancz Róbert, Kóka János legutóbbi szavaival összhangban:
Címlapkép forrása: Mónus Márton/Portfolio
