Váradi Péter előadásának elején a pénztártagok körében végzett kérdőíves felmérés rendkívül érdekes eredményeit mutatta be. A válaszolók körében érezhető volt az életszínvonalromlás, ugyanis a megkérdezettek 40%-a számolt be arról, hogy romlott az életszínvonala. A másik fontos eredmény pedig, hogy a magánorvoslás rendkívül érzékeny az életszínvonal romlására. A felmérésben ezért is kérdeztek rá arra, hogy hogyan reagál az ügyfél erre a helyzetre, és hol próbál spórolni. Első helyen a táplálékkiegészítőket nevezték meg az ügyfelek, míg a magánorvost a válaszolók 43%-a említette meg, ami a második legmagasabb arányszám.
A Prémium Egészségpénztár felméréséből az is kiderült, hogy a válaszolók 49%-a szerint drága volt a magánegészségügy, de továbbra is használni fogja ezeket a szolgáltatásokat, mert nem éri el az állami rendszert. A válaszolók 27%-a pedig azt mondta, hogy drága a magánszolgáltató, ezért választja a közfinanszírozott rendszert. Váradi Péter arra is kitért, hogy az állami egészségügyben a teljesítmény még nem állt helyre, a motiváció nem erős ebben a rendszerben.
Azt is kifejtette az ügyvezető, hogy az egészségpénztári rendszer válságálló, ugyanis a bevételeik 24%-kal bővültek egy év alatt, míg a szolgáltatási kiadások 39%-kal emelkedtek. Mintegy 80 milliárd forintot érnek el az egészségpénztári kiadások, a biztosítói kiadásokkal együtt ez 100 milliárd forintnyi intézményesített kiadást jelent. Vagyis ezek aránya a teljes piacon 10%, ami nagyon alacsony - vélekedett.
Előadásának végén kifejtette, hogy a magánszolgáltatói árakban eljött az üvegplafon, ami az elmúlt évek áremelkedési trendjének végét is jelentheti.
Címlapkép forrása: Mónus Márton, Portfolio
