Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Private Health Forum harmadik szekciójának kerekasztalbeszélgetésében vett részt, ahol kérdésre válaszolva kifejtette, hogy megreformálják a minőségellenőrzés rendszerét a közegészségügyben és ennek a finanszírozásban is lesz jelentősége. Példaként említette, hogy nézni fogják a súlyozott esetszámot, nem csak az orvosok, de teljes osztályok munkáját, és a túlápolást. Utóbbi azt jelenti, hogy minden ellátáshoz tartozik egy sztenderd ellátási idő, ami a gyógyításhoz kell és ettől nem lehet nagy mértékben eltérni.
Eloszlatta azt a közkeletű tévhitet, hogy a finanszírozásnak köze lenne az ágyszámhoz, vagy az ápolási időhöz, vagyis, hogy annál több pénzt kap egy kórház minél tovább tartja bent a beteget.
Ezek mellett a kórházak vezetését is mérni fogják, de nem csak orvosszakmai és betegbiztonsági szempontból, hanem a finanszírozás tekintetében is. Ezen a ponton szintén tisztába tett egy tévhitet az államtitkár. Takács Péter szerint nem az a baj, ha egy kórház önmagában adósságot halmoz fel, hanem ha eltér attól az összegtől, amekkora mínuszt az adott egység az adott körülmények között felhalmozhat.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy vidéki kórházakat nem a nagy pesti intézményekkel kell összevetni.
Differenciált finanszírozás
A jobban működő közszolgáltatók magasabb finanszírozáshoz juthatnak, de szorzóval számolhatnak azok a szülészetek is, amelyek megfelelnek bizonyos "családbarát" kritériumoknak.
További beszámolóink az idei Private Health Forumról:
A magán- és közegészségügy szétválasztásával kapcsolatban a transzparencia fontosságát hangsúlyozta az államtitkár. Például azoknak a kis magánrendelőknek a működését, amelyek "valamikor régen kaptak valamilyen engedélyt" nem látja az állam, legfeljebb azok a kórházak fogadják a sokszor félrekezelt betegeket, amelyek a rendelő közelében működnek. Ennek vethet véget az EESZT, amelyben az állami egészségügyben dolgozók pontosan fogják látni a kórelőzményeket.
Az államtitkár elismerte, hogy sok rendelő működik a szürkezónában, ezeknek a működésére a NAV sem mindig lát rá.
Hangsúlyozta, hogy
a félrekezelések költségét az állami egészségbiztosító ki fogja számlázni a magánbiztosítónak, ugyanis az nem működik, hogy az állami kórházak egyfajta védőhálók legyenek a magánszektor mögött.
Takács Péter úgy vélekedett, hogy
azért könnyű ma Magyarországon magánegészségügyi vállalkozást működtetni, mert minden kockázatot átvesz és elvisz az állam.
Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója a konferencia panelbeszélgetésén elismerte, hogy van egy komoly erő, amely az ügyfeleket a magánegészségügy felé tolja az állami rendszerből, de ez nem biztos, hogy anyagilag megéri minden szolgáltatónak.
Hozzátette, hogy tapasztalatai szerint megjelennek a magánegészségügyben azok a betegek is, akiknek nincsenek korlátlan anyagai lehetőségeik. A lényeg, hogy végén a beteg járjon jól, ha az ellátást pénzért kapja meg, az nem baj.
Mári Róbert, a Wáberer Medical Center Kft. ügyvezetője szerint nem az a legnehezebb, hogy orvost találjanak, a fő kihívást az jelenti, hogy az orvos valóban magas szinten tudja-e elvégezni a munkáját. A jó szakember "vonzza a betegeket", a rossz orvostól ugyanakkor meg kell válnia a cégnek.
Ficzere Andrea az etikai megfontolások fontosságát hangsúlyozta a hosszú várakozási időkkel kapcsolatban. Mindezek mellett a finanszírozást is figyelembe kell venniük akkor, amikor egy konkrét műtéti időpontot adnak egy betegnek.
A Generali Biztosító már előrehaladott tárgyalásokat folytat több kórházzal és közegészségügyi intézménnyel arról, hogy miként tudna a közellátás együttműködni a magánbiztosítókkal - ezt Schaub Erika, a Generali Biztosíó személybiztosítás, ügyfél- és állomány területekért felelős igazgatósági tagja mondta.
Fontos az ügyfélélmény
Takács Péter elárulta, hogy az Egészségablak nevű applikáción keresztül készül egy ügyfélélmény-felmérő platform, amelyet a - reményei szerint gyógyult - páciensek tölthetnek ki, miután végeztek egy kezeléssel. Az állami alkalmazás már 2,3 millió ember számára érhető el, korábban a myEESZT nevet viselte és a vakcinaigazolásokat is tartalmazta az app.
Hasonló ügyfélélmény-mérést a Mentőszolgálat már végzett korábban, ott a betegek 4,3 pontot adtak az ellátás minőségére az 5-ből - mondta az államtitkár.
A képek forrása: Mónus Márton/Portfolio
