Az pozitívum, hogy már nem a pandémia van fókuszban, hanem a betegmenedzsment, vagy éppen a prevenció - mondta Békássy Szabolcs, alapellátás és fogászati ellátás szekció elnök.
Kirschner András, szakorvosi járóbeteg-, és foglalkozás-egészségügyi ellátás szekció elnöke szerint sok orvos egyfajta taposómalom-szemléletben képződik és sokszor a szerencsétlen kormányzati kommunikáció - többek között az átvezényléssel kapcsolatban - az oka annak, hogy sok a pályaelhagyó.
Megemlítette azt is, hogy január 1-től a szolgálati jogviszonyban dolgozó szakorvosok már nem lehetnek a magánegészségügyben átalányadózók. Ennek nem elsősorban anyagi problémát jelent, hanem a vállalkozói attitűd kialakulását rombolja. A hálapénz kivezetése kapcsán megjegyezte, hogy mivel az orvosokon nincs teljesítménynyomás, sokan lassítják a munkát és a felszabaduló időt a magánegészségügyben tölti. A szakember szerint nem szerencsés, hogy fennmarad az erőszakos verseny az állami és a magánszektor között.
Az is probléma, hogy az idősebb orvosok praxisfinanszírozása lényegesen magasabb, mint a fiataloké. Utóbbit kellene felhúzni természetesen és nem előbbit csökkenteni - tette hozzá.
A beszélgetés során többször előkerült az a kérdés, hogy a magánegészségügyi szektor nem önmagában létezik, nem szigetként működik, az állami szabályozás változásaira érzékenyen reagál, illetve a szabályozás elmaradása is hatással van a szektorra. A beszélgetés moderátora, Csiki Gergely lapigazgató ezért a közönség körében is felmérte a helyzetet, amikor azt kérdezte a hallgatóságtól, hogyan fog változni összességében az állami és magánegészségügy viszonyrendszere a következő években. A tömegével válaszolók nagyon megosztottak voltak: 54%-ban ugyanis azt válaszolták, hogy érdemben nem fog ez változni, viszont 43%-a a válaszolóknak azt vetítette előre, hogy határozott kormányzati beavatkozások jönnek bizonyos szegmensekben. A megkérdezettek csupán 3%-a mondta azt, hogy tisztul a kapcsolat a közfinanszírozott és magánegészségügy között.
Csernavölgyi István szerint versenynek a magánszektor szereplői között kell lennie, nem pedig az állami és a magánszektor között. Együttműködés olyan területeken is fontos, mint a várólisták csökkentése, de példaként említette a gerincgyógyászatot is. Utóbbi esetében teljesen racionális, hogy az a szaktudás, ami náluk a gerincgyógyászati központban, mint egyfajta kiválósági centrumban felhalmozódott és az az infrastruktúra, amely rendelkezésre áll, segítse az ellátást és biztosítsa a beteg biztonságát.
A szakember hangsúlyozta az orvosok képzésének fontosságát, valamit azt, hogy a magánszolgáltatók itthon tartsák a szakembereket.
Az együttműködés főként nem az egynapos ellátásoknál, hanem a komplex beavatkozásoknál fontos - tette hozzá.
Gyarmati János, a diagnosztikai szekció elnöke szerint a CT- és MR-vizsgálatok államosításával kapcsolatban még rengeteg a nyitott kérdés. Jó lenne tudni, hogy mi az állam célja akár a következő 10 évre. Ezek nélkül nem lehet tudni, hogy érdemes-e befektetni ebbe a szektorba.
Az állami finanszírozással kapcsolatban példaként említette, hogy egy röntgenfelvételért az állam 1700 forintot fizet, ez azonban még a személyzet költségeit sem fedezi.
Rádai Tamás, egészségügyi technológiai szekció elnök arról beszélt, hogy nagyon magas a kórházak kintlévősége és ugyan volt egy rezsit érintő konszolidáció, becslése szerint csak a tőketartozás 100 milliárd forintot tehetett ki a nyár végén. Ehhez jön még egy mintegy 10 milliárd forintos kamatkiadás, miközben az éves kamat 20 százalék felett ketyeg.
A kormány mindig azt mondja, hogy majd most megoldódik a probléma, de ez 10 éve mindig így volt, a türelem pedig fogytán
- tette hozzá.
Bár az egészségügy nem tud összeomlani, de ebben a helyzetben
- az innovatív technológiák nem jönnek,
- a kisebb beszállítók csődbe mennek,
- a nagyok pedig kivonulnak.
- sorolta.
Skorán Ottó, egészségügyi innováció és informatika szekció elnöke szerint egy válsághelyzetben az innovációnak kell felértékelődnie minden esetben. Az élet ki fogja kényszeríteni, hogy az adatvezérelt egészségügyről ne csak beszéljünk, hanem használjuk is - mondta. Az uniós források késése miatt az állami szektorban leállt az innováció,
az egészségügy egyfajta napi működésre állt át.
Címlapkép és fotók: Mónus Márton
