Fabian Billing, a németországi McKinsey ügyvezető partnere köszöntötte a médianap résztvevőit. A vezér elmondta, hogy rengeteg olyan kérdés van napirenden, amelyek teljesen átalakítják a világot, amiben élünk. Az első panelbeszélgetés során Európa fenntarthatóságának és növekedésének jövőjét tárgyalták meg a szakértők, a témával kapcsolatban egyebek mellett az alábbiakról volt szó:
- Európa több dologban is hátrányba került az elmúlt években Amerikával szemben. Vannak ugyan egy-egy cégek, amelyek jól teljesítenek, de összességében az öreg kontinens hanyatlik, ez látszik az európai vállalatok piaci kapitalizációján is - mondta Massimo Giordano, a McKinsey Európa ügyvezető partnere.
- Európa volt az első kontinens, amelyik meghatározott egy céldátumot a nettó zéró kibocsátás elérésére, ez jelenleg 2050, azaz elmondható, hogy e tekintetben előrébb járunk a többi földrészhez képest - ismertette Solveigh Hieronimus, a McKinsey irányításért felelős központjának vezetője.
- Az európai vállalatok le vannak maradva globális szinten is, egyre kevesebb pénzt keresnek – ha kevesebb a pénz, a fenntarthatósági célok elérésére sem jut elég. Hiába hoz több intézkedést az EU: az Egyesült Államok eddig jóval több pénzt rakott a környezetvédelembe Sven Smit, a McKinsey Global Institute elnöke és igazgatója szerint.
A következő panel során a fenntarthatóság témakörét fejtették ki bővebben a McKinsey felsővezetői. A szakértők ismertették: készült egy terv egy 12 technológiából álló hálózatról is, amelynek első három lépése a megújuló és a nukleáris energia fejlesztése, illetve az ezekkel előállított energia tárolása - csak e hálózat kialakításával lehet fenntarthatóvá válni.
Hozzátették: a jövőt nem lehet megjósolni, de néhány pozitív folyamat már elindult, ezeket tovább kellene erősíteni, például multilaterális szerződések megkötésével. Évente 5-6 milliárd dollárt költenek a kormányzatok a fenntarthatóságra, a finanszírozásnak azonban nemcsak innen, hanem a privát szektorból, a cégektől is érkeznie kellene.
A generatív AI megjelenését és jövőjét egy négytagú, felsővezetőkből álló panel tárgyalta meg. Többek között az alábbi gondolatok hangzottak el:
- Az AI jó lehetőséget kínál a hatékonyságnövelésre és az IT-folyamatok modernizálására is. Az első és egyik legfontosabb kérdés az, hogy hova vezeti az emberiséget az AI - nem úgy kell beszélni a mesterséges intelligenciáról, mint egy különálló entitásról, hanem úgy, mint egy eszköz, amely az emberekre és a világra is hatalmas hatást gyakorol.
- Az AI szabad terjedése azoknak is lehetőséget ad új dolgok megalkotására, akiket eddig valami akadályozott ebben. Az emberiség előtt hatalmas kapu nyílt a mesterséges intelligencia megjelenésével, ezt úgy kell kihasználni, hogy az a saját javunkat szolgálja.
- Az AI fejlesztéséhez hatalmas pénzmennyiségre van szükség, ez jelenleg javarészt csak az Egyesült Államokban érhető el. Megfigyelhető trend ugyanakkor, hogy a kivándorolt, majd visszatérő európaiak ezen a kontinensen sokkal kevesebb költségből hasonlóan jó technológiákat hoznak létre.
Rengeteg olyan IT-cég van Európában, amelyek képesek lennének felvenni a versenyt az AI területén az amerikaiakkal, ehhez azonban kell a megfelelő pénz és szakértelem is.
- A szakemberek szerint emberiség felelőssége az, hogy teljesen megértse az AI működését, hiszen csak így lehet egy lehető legkevesebb hibával működő, felelősséges mesterséges intelligenciát létrehozni. A generatív AI körüli hype-pal kapcsolatban a panel résztvevői elmondták, hogy a mesterséges intelligencia a 20. század közepétől kezdve működik, ezen időszak alatt többször visszaesett iránta az érdeklődés, most azonban ez várhatóan nem fog megtörténni.
A zárópanel során két felsővezető tárgyalt egyebek mellett a vállalkozásokról, a mentális egészségről és a dolgozók mentális egészségéről. A szakértők a mesterséges intelligenciával kapcsolatban elmondták, hogy az AI eltérően fogja érinteni az egyes szektorokat: ha valakinek kreatív munkája van, azt valószínűleg kevésbé fogja érinteni az AI terjedése, mint azt, aki összeszerelőként dolgozik egy gyárban.
A panel során szóba került a Z generáció, illetve a nagy vállalatoknál dolgozók mentális állapota is. Előbbi kapcsán a szakértők elmondták, hogy a Gen Z számos jó tulajdonsággal rendelkezik, például mernek szólni a feletteseknek, ha valamit másképp gondolnak, és nem hajlandóak olyan pozícióban megmaradni, ahol nem érzik jól magukat.
A z generáció mentális egészsége rosszabb, mint az idősebbeké: az egyik szakértő szerint ez nem csoda, hiszen a fiatalabbakra jóval nagyobb hatással vannak a klímaváltozással kapcsolatos hírek.
Egyéb gazdasági okok mellett ez lehet az oka a csökkenő születésszámnak is. Éppen ezért megértéssel kell a fiatalok felé fordulniuk a mai vezetőknek, és az emberi oldalt is figyelembe kell venniük.
Címlapkép forrása: Shutterstock
