A törvény 2024. január 19-ig biztosítja az egyes kormányprogramok és intézmények munkájának finanszírozását, beleértve olyan területeket, mint a mezőgazdaság, az energiaügy, a védelem, az építőipar és a közlekedés. Több más intézmény és program finanszírozását 2024. február 2-ig hosszabbították meg.
Joe Bidennek, aki jelenleg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján vesz részt San Franciscóban, november 18-ig kellett aláírnia a dokumentumot.
Az amerikai elnök által aláírt törvény nem ír elő forrásokat Izrael és Ukrajna támogatására.
A szenátus szerdai, 87-11 arányban megszavazott döntésével véget ért az idei harmadik költségvetési patthelyzet az amerikai kongresszusban.
Joe Biden pár hete egy újabb, 106 milliárd dolláros biztonsági alap összeállítását kérte a Kongresszustól, melynek zöme, nagyjából 60 milliárd dollár, Ukrajnának menne. A republikánusok azonban nyilvánvalóvá tették, hogy Kijev finanszírozásának átgondolását szeretnék, ezért hetek óta vita folyt a csomag összeállításáról. A republikánus vezetésű képviselőház által elfogadott törvényjavaslatból így végül kimaradt az Ukrajnának szánt összeg, de a demokrata többségű szenátus így is elfogadta.
AZ, HOGY AZ EDDIGI, UKRAJNÁNAK SZÁNT PÉNZALAP LÉNYEGÉBEN KIMERÜLT, BIDENNEK PEDIG NEM SIKERÜLT ÁTVINNIE A JAVASLATOT EGY ÚJABB FEGYVERCSOMAGGAL KAPCSOLATBAN, NEM JELENTI AZT, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK INNENTŐL SOHA TÖBBÉ EGY TÖLTÉNYT SEM FOG KÜLDENI UKRAJNÁNAK.
Ugyanakkor az borítékolható, hogy a következő hetekben, ha nem hónapokban elhúzódó vita tárgya lesz a kérdés és az is valószínű, hogy Kijev nem kapja majd meg a Biden által beígért 60 milliárd dollárt, csak egy szerényebb összeget.
Címlapkép forrása: Getty Images
