Az idei év közepén már csak 103 ezer kiskereskedelmi egység működött Magyarországon, 4500-zal kevesebb, mint fél éve - derült ki a KSH friss adataiból. Ez kétszer-háromszor akkora bezárási hullámot jelent, mint a "békeidőkben megszokott" visszaesés.
Ha az év második felében is hasonló ütemben szűnnének meg boltok, akkor 8-9 ezerrel is csökkenhet az üzletek száma egyetlen év alatt. Átlagosan 2-3 ezer bolt szűnik meg egy évben Magyarországon, tavaly viszont - az inflációs válság kezdetén - már 4500 húzta le a rolót. Már ez is rekordnak számított, azonban most időarányosan a kedvezőtlen tavalyi adatra is sikerült ráduplázni.
A tavalyi év közepétől (tehát egy év alatt) több mint 7000 bolt szűnt meg, ilyen drasztikus, 7% feletti bezárási rátát még sosem láthattunk. Mindez nem is annyira meglepő, ha megnézzük, mi történik a kereskedelemben. A forgalom drasztikusan visszaesett, miután évtizedek óta nem látott szinte emelkedett az infláció.
A dolgozók reálbére szintén jelentősen csökken, ennek megfelelően a lakosság kénytelen visszafogni a fogyasztását. Friss elemzésünkben bemutattuk, milyen tényezők járultak hozzá a pénzromlás emelkedéséhez:
- a választási kampány részeként a kormány 2022 elején árstopot hirdetett néhány élelmiszerre, az ebből fakadó veszteséget a kiskerláncok más (nem árstopos) termékek nagyobb áremelésén hozták be,
- a minimálbér és a bérminimum tavalyi és idei jelentős emelését a cégek beépítették az árakba,
- az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz néhány hónapra olyan gyors jövedelemnövekedést okozott, ami megteremtette az áremelkedés alapjait,
- a forint jelentős esése, illetve tartósan gyenge szinten ragadása megemelte az importált termékek árát,
- az FMCG szektorra is kivetett, illetve megemelt különadó újabb ársokkhoz vezetett, amelynek hatására Magyarországon már egy ideje nem 27%, hanem de facto 30% körüli az áfa mértéke,
- a megemelkedett globális energiaárak hazánkban jobban sújtották a cégeket, mert itthon nem volt érdemi állami segítségnyújtás,
- az árstop idei megszüntetésével megemelkedett a korábban befagyasztott árú termékek ára is,
- miközben a kötelező akciók intézménye újabb bizonytalanságot jelent a szektornak.
Az idei év első felében jelentősen csökkent az élelmiszerboltok, a ruhaboltok, illetve az iparcikkes üzletek száma is.
Sok kisbolt lehetett, amelyik a forgalom visszaesése mellett már nem bírta tovább az árstop miatti veszteséget sem
- mondta a Portfolio-nak az egyik kiskereskedelmi forrása. Az üzleteknek ugyanis alacsonyabb áron kellett adniuk az árstopos termékeket, mint amennyiért beszerezték azokat.
A boltok számának gyors csökkenése kifejezetten rossz hír, ugyanis azt jelzi, hogy mérséklődik a verseny. Ezzel az inflációs válságban talpon maradó vállalatok könnyebb helyzetben lesznek, ha az árak meghatározásáról lesz szó. Nem segíti az infláció csökkenését az sem, hogy a bérek jövőre érdemben emelkednek, miközben a munkaerőhiány is fokozódhat. A helyreálló kereslet közepette pedig kérdéses, milyen ütemben folytatódik majd a dezinflációs folyamat.
Címlapkép forrása: Getty Images
