Azok után, hogy az érintett felek megállapodtak a jövő évi minimálbérről, a kormány kihirdette "508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról" címmel az erről szóló rendeletét.
Ennek lényege, hogy "a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 61 340 forint, napibér alkalmazása esetén 12 270 forint, órabér alkalmazása esetén 1534 forint".
Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 950 forint, napibér alkalmazása esetén 14 990 forint, órabér alkalmazása esetén 1874 forint.
A jogszabály kimondja továbbá, hogy
a rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
A kormány döntése december 1-jén lép hatályba. A 4. paragrafusban pedig az szerepel, hogy a rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2023. december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
De rendelkezik arról is, hogy a rendelkezéseket első alkalommal a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott, 2024. január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni.
| A minimálbér összegének alakulása | ||||
| Minimálbér-emelési ütem | Bruttó minimálbér összege (ezer Ft) | Nettó minimálbér összege (ezer Ft) | Nettó minimálbér emelkedés (ezer Ft, év/év) | |
| 2018 | 8% | 138 | 92 | 7 |
| 2019 | 8% | 149 | 99 | 7 |
| 2020 | 8% | 161 | 107 | 8 |
| 2021 | 4% | 167,4 | 111,3 | 4,4 |
| 2022 | 19% | 200,0 | 133,0 | 21,7 |
| 2023 | 16% | 232,0 | 154,3 | 21,3 |
| 2024 | 15% | 266,8 | 177,4 | 23,1 |
| Forrás: Portfolio | ||||
| A garanált bérminimum összegének alakulása | ||||
| Garantált bérminimum emelési ütem | Garantált bérminimum bruttó összege (ezer Ft) | Garantált bérminimum nettó összege (ezer Ft) | Garantált bérminimum emelkedése (nettó, ezer Ft, év/év) | |
| 2018 | 12% | 181 | 120 | 13 |
| 2019 | 8% | 195 | 130 | 10 |
| 2020 | 8% | 211 | 140 | 10 |
| 2021 | 3,8% | 219 | 145,6 | 5,52 |
| 2022 | 18,7% | 260 | 172,9 | 27,3 |
| 2023 | 14,0% | 296 | 197,1 | 24,2 |
| 2024 | 10,0% | 326 | 216,8 | 19,7 |
| Forrás: Portfolio | ||||
Hogyan jutottunk el idáig?
Az elmúlt hetekben egyre nagyobb figyelem övezte a jövő évi bértárgyalásokat, ami nem meglepő, hiszen minden évben ilyenkor ülnek össze az érdekelt felek. Alapvetően a munkáltatói és munkavállalói oldalak között zajlik ez az egyeztetés, több héten keresztül és ahol a kormány csak megfigyelőként vesz részt.
- A Portfolio írta meg elsőként október végén, hogy végül nem lesz idén egyszeri 100 ezer forintos bérkompenzáció, és azt is megírtuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10%-kal emelkedhet jövőre, de közben megvalósulhat egyfajta kompenzáció még idén is.
- Később kiderült, hogy ez úgy valósul meg, hogy a jövő évi emelést előre hozzák a felek decemberre.
- A Portfolio írta meg elsőként, hogy keddig az volt a kerékkötője a minimálbéregyezségnek, hogy nem ismertük a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Kedden délelőtt azonban kedvező számok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, amely nagyot lendített a tárgyalásokon.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a Portfolio-n megjelent friss cikkében azt írja a megállapodás kapcsán, hogy vannak bizonyos időszakok, melyek során az átlagkereset növekedése felülmúlja a minimálbér bővülését és vannak olyan periódusok is, amikor tényleges felzárkózás zajlik, vagyis a minimálbér dinamikusabban növekszik, mint az átlagbér. Ez utóbbi akkor jellemző, amikor a munkaerőpiac laza, vagyis az üres álláshelyek száma alacsony és ez magas munkanélküliséggel párosul. Ezzel szemben, amikor a gazdaság munkaerőhiányos állapotban van, a felzárkózás helyett szétszakadás jellemző.
- Miközben a 2008-2009-es válság után (2009-2014) jellemzően laza volt a munkaerőpiac, a minimálbérek átlagosan 6,8 százalékkal nőttek és az átlagbérek 3 százalékkal.
- Az elmúlt években ezzel szemben (2015-2022) a 9,8 százalékos átlagbér növekedés felülmúlta a 9,0 százalékos átlagos minimálbér emelést.
TEHÁT AMÍG A MUNKAERŐPIAC FESZES, AZ ÁTLAGBÉR NÖVEKEDÉSE VALAMIVEL A MINIMÁLBÉR EMELÉSE FELETT, DE ROSSZABB ESETBEN IS ANNAK KÖZELÉBEN ALAKUL.
Vagyis tekintettel arra, hogy 2024-től a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedik, a gazdaságban az átlagbérnövekedés is valahol ebben a sávban alakulhat. Ha emellé hozzávesszük azt is, hogy az állami szférában is jelentős bérrendezések zajlanak majd, akkor sokkal közelebb lehetünk végül a 15 százalékhoz, mint a tízhez.
Címlapképünkön Orbán Viktor miniszterelnök és háttérben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akihez a munkaerőpiaci feladatkörök is tartoznak a kormányban. Forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
