Nem kérdés a kamatdöntés
Októberben 75 bázisponttal 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, miközben az elemzők ennél kisebb, 50 bázispontos vágásra számítottak. Azóta az októberi inflációs adat a vártnál alacsonyabb lett, már 10 százalék alá csúszott, ezért sokan felvetették, hogy akár gyorsíthat is a kamatvágási tempón az MNB. Ezeket a várakozásokat hűtötte le egy csütörtöki konferencián Virág Barnabás, aki gyakorlatilag bejelentette, hogy indokolt a 75 bázispontos ütem fenntartása.
Az MNB alelnöke a jövőbeli kamatpályával kapcsolatban is fontos megállapításokat tett, hiszen várakozásai szerint december végére 11 százalék alá süllyedhet az irányadó ráta, majd először jövő februárban lehet 10 százalék alatt. Ebbe pedig akár azt is bele lehet látni, hogy a következő négy ülésen változatlanul 75-75 bázispont lesz a lazítás mértéke.
A jegybank legfontosabb sorvezetője jelenleg a visszatekintő reálkamat, mely szeptemberben először lett pozitív hosszú idő után. A csütörtöki előadásával Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy hónapokig, vagy akár évekig is pozitív értékre lehet számítani. Jelenleg a 9,9 százalékos októberi infláció és a 12,25 százalékos alapkamat mellett 2,35 százalék a visszatekintő reálkamat, vagyis bőven van tér a kamat csökkentésére.
Nem meglepő, hogy az alelnök megszólalása után az elemzők kivétel nélkül 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, illetve hasonlót várnak decemberre is.
A jegybank eddigi legerősebb előretekintő iránymutatása alapján az októberben megkezdett ütemben folytatódhat a kamatvágási ciklus februárig, ami nagyjából megfelel a mi jelenlegi várakozásunknak is – hangsúlyozta Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.
Jól alakultak az események az MNB számára az elmúlt egy hónapban, amit a forint erősödése is tükröz
- mondta Becsey Zsolt. Az Unicredit Bank elemzője szerint ez elsősorban az utóbbi időszakban megjelent amerikai adatoknak, illetve az azokból fakadó kockázatnövekedésnek tudható be.
Összességében mind a reálgazdasági, mind a pénzpiaci adatok kedveznek a 75 bázispontos csökkentési ütem folytatásának, szemben a korábbi alappályánk 50 bázispontos előrejelzésével – tette hozzá Becsey.
Októberben a piaci várakozásoknál jelentősebb mértékben csökkentette a jegybank az alapkamatot, ennek ellenére jelentős kilengések nem jellemezték a forint árfolyamát, sőt erősödés volt megfigyelhető. Novemberben a makrogazdasági környezet is kedvezően alakult: az infláció az elemzői konszenzusnál és az MNB előrejelzésénél is jelentősebben csökkent, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása is meghaladta a várakozásokat . Ezen tényezők akár egy nagyobb kamatvágást is predesztinálhatnának, azonban a geopolitikai helyzet továbbra is sérülékeny, a forintgyengülés elkerülése pedig kulcsfontosságú a hosszú távú árstabilitás szempontjából – vázolta fel a várható döntés hátterét Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior elemzője.
A következő hónapokban a Monetáris Tanács adat-vezérelt üzemmódban marad, lépésről-lépésre a bejövő adatok alapján és a pénzpiaci stabilitásra kiemelt figyelmet fordítva határozzák meg az aktuális lépéseket – véli az erős alelnöki iránymutatás ellenére Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője szerint az elmúlt hetekben beérkezett adatok alapján akár 100 bázispontos csökkentésre is lenne tér, de az MNB várhatóan az óvatosságot és a kiszámíthatóságot tartja szem előtt.
Meglátásom szerint a jegybank most patikamérlegre tette a potenciális nyereségeket és veszteségeket és az előző havinál nagyobb kamatcsökkentés esetében nem jött ki jól az egyenleg – hangsúlyozta Virovácz Péter. Ennek az oka pedig egyszerű: túlságosan nagy nyomást helyezett a politika a jegybankra és ezzel saját magát lábon is lőtte. Ugyanis hiába lehetne rengeteg valós szakmai indokot felsorakoztatni a kamatvágás gyorsítása mögött, a külföldi befektetők jelentős része – akik csak felszínesen követik a hazai gazdasági és politikai eseményeket és csak szalagcímekből tájékozódnak – mindezt túlzóan leegyszerűsítve a politikai nyomás alatti meghajlásnak tekinthetnék. És önmagában az a feltételezés, hogy ez a gondolatmenet megfordulhat a befektetői fejekben, most a lehető legnagyobb visszatartó erőként funkcionál. Megjegyzem, teljesen jogosan – emelte ki az ING Bank elemzője.
Hogyan tovább 2024-ben?
A kamatcsökkentés üteme 2024 első két hónapjában a Virág Barnabás által előrejelzettek szerint folytatódhat, amennyiben nagy megrázkódtatás nem érkezik – emelte ki Árokszállási Zoltán. Az Equilor elemzője szerint az inflációs fronton fontos lesz látni, hogy az év eleji átárazások mennyire lesznek markánsak. Amennyiben ezen a téren nem látunk túl nagy emeléseket az év első hónapjaiban, az nagyon jó hír lenne és a későbbi kamatcsökkentési pályát biztosabbá tehetné.
Az elemzők összességében jövőre sem várnak nagy meglepetést a jegybanktól, átlagosan 6,25 százalékra várják az alapkamatot 2024 végére, az előrejelzések 6-7,5 százalék között szóródnak.
A jövő évi inflációs lefutással kapcsolatban a belső kereslet élénkülésének mértéke, a 4-5%-os reálbérdinamika, a forint árfolyam, az év eleji átárazások mértéke, illetve az esetleges külső sokkok is felfele mutató kockázatot jelentenek – kommentálta Trippon Mariann a 2024-es kilátásokat.
Virovácz Péter szerint a 75 bázispontos kamatvágási tempóban jövő tavaszig nem is várható érdemi változás. Szerinte az év első hónapjai után a dezinflációs folyamat érdemben lelassul, miután a bázishatások már nem segítik olyan nagy mértékben azt. Ezzel párhuzamosan a reálkamatok kellően magas szintjének fenntartása érdekében pedig lassulhat a monetáris lazítás mértéke, majd végül 7 százalékon kerülhet hosszabb ideig nyugvópontra az alapkamat.
Ebben a környezetben úgy tűnik, még van tér a viszonylag nagy lépésekre, úgy, hogy az MNB kommunikációjában meghatározónak tartott reálkamatszint is viszonylag magas maradjon – vetítette előre Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.
Mi lesz így a forint sorsa?
Kérdés, hogy a jegybank fentiekben felvázolt politikája milyen hatással lehet a forintra. Egyrészt fokozatosan csökkenhet a kamatelőnyünk, hiszen a régióban várhatóan nem lesznek hasonlóan nagy lazító lépések. Másrészt viszont a mostani megnyilatkozással az MNB egy kiszámítható pályát vázolt fel, ami fontos lehet a befektetőknek.
A novemberi és decemberi lépéssel az év végéig még további másfél százalékkal emelkedhet a reálkamat a jelenlegi szintekről, ami a legmagasabb lesz a régióban, egyre vonzóbbá téve a magyar eszközöket a külföldi befektetők számára
- hangsúlyozta Kiss Péter, az Amundi szakembere.
Egyetért ezzel Koncz Péter is, aki szerint az infláció várhatóan gyorsabban fog csökkeni a következő hónapokban, mint az alapkamat, így a kialakuló reálkamat egyre jelentősebbé fog válni a közeljövőben, ami
támogathatja a forintárfolyam stabilitását.
Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várunk érdemi gyengülést a forint árfolyamában – válaszolta Virovácz Péter. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának, másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok, harmadrészt a reálkamat már pozitívvá vált, az infláció meredek csökkenése miatt pedig a következő hónapokban érdemben tágulhat, így az elvárt hozam is csökkenhet – tette hozzá az ING Bank szakembere.
Címlapkép forrása: Portfolio
