A 14 órakor nyilvánosságra hozott döntés indoklását a szokásoknak megfelelően 15 órakor tette közzé az Magyar Nemzeti Bank. A legérdekesebb kérdés ezúttal is az volt, hogy milyen utalást tesz a jegybank a következő hónapok kamatpolitikájára, miután nemrég Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök előre vetítette, hogy februárra 10% alá csökkenhet az irányadó kamat (ez további két 75 bázispontos csökkentést jelenthet addig). A közleményben a jegybank így indokolja a mai döntést: "Az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják." Ez arra utal, hogy a következő hónapokban is 75 bp-os lépésekben gondolkozik az MNB, az óvatosnak mondott stratégia jegyében (lásd legutolsó mondat), hiszen tavasszal még 100 bp-os vágásokkal kezdett, a jegybank tehát megismételte októberi üzenetét.
Az alábbiakban a jegybank közleménye olvasható, a kiemelések a Portfolio-tól származnak:
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A fokozott geopolitikai feszültségek általánosan növelik a világgazdasági kilátásokat övező kockázatokat. 2023 harmadik negyedévében az Európai Unióban és Kínában lassult, míg az Egyesült Államokban gyorsult a gazdasági növekedés. Ugyanakkor a rövid távú kilátásokat általánosan lefelé mutató kockázatok övezik. A nemzetközi – különösen az európai – konjunktúra-kilátások alakulásában jelentős bizonytalanságot okoz az elhúzódóan magas inflációs környezet és a folytatódó orosz-ukrán háború, miközben a kiújult gázai helyzet tovább fokozza a geopolitikai feszültségeket.
A globális trendek a dezinfláció folytatódását vetítik előre. A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. Ugyanakkor a nyersanyagárak változékonysága fennmaradt, ami változatlanul kockázatot jelent inflációs szempontból. A lassabban mérséklődő maginflációs mutatók arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan általánosan elhúzódó folyamat lesz.
A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság a szeptemberi kamatdöntés óta változékonyan alakult. A globális pénzpiaci hangulatot jelentős mértékben befolyásolták a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások és a beérkező makrogazdasági adatok, emellett a fennálló geopolitikai feszültségek fokozták a bizonytalanságot. A piaci várakozások szerint a Federal Reserve és az Európai Központi Bank elérhette a kamatpálya tetejét, ugyanakkor a monetáris kondíciók mindkét jegybank kommunikációja alapján tartósan szigorúak maradnak. A régióban a jegybankok a hónap során változatlanul tartották az irányadó rátájukat.
2023 harmadik negyedévében éves összevetésben 0,4 százalékkal mérséklődött a hazai GDP, míg az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt, ezzel véget ért a recesszió. Az előzetes adatok alapján a hazai gazdasági teljesítmény csökkenéséhez főként az ipari kibocsátás és a piaci szolgáltatások mérséklődése járult hozzá, míg a mezőgazdaság teljesítménye mérsékelte a visszaesést. A lakossági bizalmi indikátor enyhén javult októberben. Szeptemberben az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom is csökkent éves bázison, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártás alágazat enyhe bővülést mutatott. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.
2023-ban a visszafogott gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és a csökkenő állami beruházások állnak. Az óvatos fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet mérséklődését eredményezik. Ugyanakkor az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági termelés jelentősen javítja, és az év végi lassú élénkülésében szerepet játszik a szeptembertől növekvő reálbér-index is. 2023-ban a nettó export növekedési hozzájárulása pozitív maradhat. Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a 2024. és 2025. évi GDP bővülését. A kiépülő új exportkapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedésünk várhatóan tovább emelkedik. Előrejelzésünk szerint a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a szeptemberi Inflációs jelentésben közölt sáv alsó felében várható. 2024-ben és 2025-ben egyaránt várhatóan 3,0–4,0 százalékkal bővül a hazai GDP.
Októberben folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 9,9 százalékkal emelkedtek, így 9 hónappal az év eleji inflációs csúcsot követően újra egyszámjegyű tartományba mérséklődött az áremelkedés üteme. A maginfláció 10,9 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index jelentősen, 2,3 százalékponttal volt alacsonyabb a szeptemberi értéknél, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagárak mérséklődő árdinamikájához köthetően. A maginfláció mérséklődése a termékek és a szolgáltatások széles körében jelentkezett, így a mutató 2,2 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamatokat a jelenlegi helyzetben jobban megragadó mutató, a maginfláció évesített 3 havi változása 3 százalék alá süllyedt. Az inflációban és a maginflációban tapasztalható, havi alapú átárazások az októberre jellemző historikus átlag alatt alakultak. Az októberi adat mind a teljes infláció, mind a maginfláció esetében a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzési sávjának kedvezőbb, alsó felében alakult.
A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció csökkenése. A szigorú monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása, a tavalyi évinél alacsonyabb nyersanyagárak és a visszafogott belső kereslet egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást. Az éves infláció az év végén 7 százalék körül alakul. A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
A vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatok és a megnövekedett kiadások következtében a Kormány 2023. évi költségvetésre vonatkozó ESA-hiánycélja októberben 5,2 százalékra emelkedett. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,9 százalékról 2023 végére várhatóan 71 százalék közelébe csökken.
A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulást mutat. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 szeptemberében nagymértékű többletet mutatott. A trendszerűen javuló külső pozícióhoz a tavalyinál számottevően alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása, a visszafogott belső kereslettel összhangban szűkülő importigény és a közúti jármű- és akkumulátorgyártás felfutó exportja egyaránt hozzájárult. 2024-től a kiépült új exportkapacitások termelésbe állása, valamint a normalizálódó világgazdasági környezet eredményeként a kedvező külső egyensúlyi folyamatok várhatóan fennmaradnak. Összességében a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.
Az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják.
Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 75 bázisponttal 11,50 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 10,50 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 12,50 százalékra mérséklődik. A dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat tovább emelkedett. A pozitív reálkamat segíti az infláció további csökkenését.
A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról.
Címlapkép forrása: Getty Images
