mnb jegybank magyar nemzeti bank
Gazdaság

Itt az MNB közleménye: így indokolja a kamatcsökkentést a jegybank

Portfolio
A piaci várakozásoknak megfelelően 75 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre ma a Magyar Nemzeti Bank, most pedig közzétették a kamatdöntés indoklásául szolgáló közleményt. A döntés indoklását tartalmazó közlemény szerint "az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják."

A 14 órakor nyilvánosságra hozott döntés indoklását a szokásoknak megfelelően 15 órakor tette közzé az Magyar Nemzeti Bank. A legérdekesebb kérdés ezúttal is az volt, hogy milyen utalást tesz a jegybank a következő hónapok kamatpolitikájára, miután nemrég Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök előre vetítette, hogy februárra 10% alá csökkenhet az irányadó kamat (ez további két 75 bázispontos csökkentést jelenthet addig). A közleményben a jegybank így indokolja a mai döntést: "Az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják." Ez arra utal, hogy a következő hónapokban is 75 bp-os lépésekben gondolkozik az MNB, az óvatosnak mondott stratégia jegyében (lásd legutolsó mondat), hiszen tavasszal még 100 bp-os vágásokkal kezdett, a jegybank tehát megismételte októberi üzenetét.

Az alábbiakban a jegybank közleménye olvasható, a kiemelések a Portfolio-tól származnak:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A fokozott geopolitikai feszültségek általánosan növelik a világgazdasági kilátásokat övező kockázatokat. 2023 harmadik negyedévében az Európai Unióban és Kínában lassult, míg az Egyesült Államokban gyorsult a gazdasági növekedés. Ugyanakkor a rövid távú kilátásokat általánosan lefelé mutató kockázatok övezik. A nemzetközi – különösen az európai – konjunktúra-kilátások alakulásában jelentős bizonytalanságot okoz az elhúzódóan magas inflációs környezet és a folytatódó orosz-ukrán háború, miközben a kiújult gázai helyzet tovább fokozza a geopolitikai feszültségeket.

A globális trendek a dezinfláció folytatódását vetítik előre. A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. Ugyanakkor a nyersanyagárak változékonysága fennmaradt, ami változatlanul kockázatot jelent inflációs szempontból. A lassabban mérséklődő maginflációs mutatók arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan általánosan elhúzódó folyamat lesz.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság a szeptemberi kamatdöntés óta változékonyan alakult. A globális pénzpiaci hangulatot jelentős mértékben befolyásolták a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások és a beérkező makrogazdasági adatok, emellett a fennálló geopolitikai feszültségek fokozták a bizonytalanságot. A piaci várakozások szerint a Federal Reserve és az Európai Központi Bank elérhette a kamatpálya tetejét, ugyanakkor a monetáris kondíciók mindkét jegybank kommunikációja alapján tartósan szigorúak maradnak. A régióban a jegybankok a hónap során változatlanul tartották az irányadó rátájukat.

2023 harmadik negyedévében éves összevetésben 0,4 százalékkal mérséklődött a hazai GDP, míg az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt, ezzel véget ért a recesszió. Az előzetes adatok alapján a hazai gazdasági teljesítmény csökkenéséhez főként az ipari kibocsátás és a piaci szolgáltatások mérséklődése járult hozzá, míg a mezőgazdaság teljesítménye mérsékelte a visszaesést. A lakossági bizalmi indikátor enyhén javult októberben. Szeptemberben az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom is csökkent éves bázison, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártás alágazat enyhe bővülést mutatott. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

2023-ban a visszafogott gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és a csökkenő állami beruházások állnak. Az óvatos fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet mérséklődését eredményezik. Ugyanakkor az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági termelés jelentősen javítja, és az év végi lassú élénkülésében szerepet játszik a szeptembertől növekvő reálbér-index is. 2023-ban a nettó export növekedési hozzájárulása pozitív maradhat. Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a 2024. és 2025. évi GDP bővülését. A kiépülő új exportkapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedésünk várhatóan tovább emelkedik. Előrejelzésünk szerint a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a szeptemberi Inflációs jelentésben közölt sáv alsó felében várható. 2024-ben és 2025-ben egyaránt várhatóan 3,0–4,0 százalékkal bővül a hazai GDP.

Októberben folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 9,9 százalékkal emelkedtek, így 9 hónappal az év eleji inflációs csúcsot követően újra egyszámjegyű tartományba mérséklődött az áremelkedés üteme. A maginfláció 10,9 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index jelentősen, 2,3 százalékponttal volt alacsonyabb a szeptemberi értéknél, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagárak mérséklődő árdinamikájához köthetően. A maginfláció mérséklődése a termékek és a szolgáltatások széles körében jelentkezett, így a mutató 2,2 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamatokat a jelenlegi helyzetben jobban megragadó mutató, a maginfláció évesített 3 havi változása 3 százalék alá süllyedt. Az inflációban és a maginflációban tapasztalható, havi alapú átárazások az októberre jellemző historikus átlag alatt alakultak. Az októberi adat mind a teljes infláció, mind a maginfláció esetében a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzési sávjának kedvezőbb, alsó felében alakult.

A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció csökkenése. A szigorú monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása, a tavalyi évinél alacsonyabb nyersanyagárak és a visszafogott belső kereslet egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást. Az éves infláció az év végén 7 százalék körül alakul. A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

A vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatok és a megnövekedett kiadások következtében a Kormány 2023. évi költségvetésre vonatkozó ESA-hiánycélja októberben 5,2 százalékra emelkedett. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,9 százalékról 2023 végére várhatóan 71 százalék közelébe csökken.

A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulást mutat. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 szeptemberében nagymértékű többletet mutatott. A trendszerűen javuló külső pozícióhoz a tavalyinál számottevően alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása, a visszafogott belső kereslettel összhangban szűkülő importigény és a közúti jármű- és akkumulátorgyártás felfutó exportja egyaránt hozzájárult. 2024-től a kiépült új exportkapacitások termelésbe állása, valamint a normalizálódó világgazdasági környezet eredményeként a kedvező külső egyensúlyi folyamatok várhatóan fennmaradnak. Összességében a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.

Az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják.

Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 75 bázisponttal 11,50 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 10,50 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 12,50 százalékra mérséklődik. A dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat tovább emelkedett. A pozitív reálkamat segíti az infláció további csökkenését.

A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról.

Címlapkép forrása: Getty Images

scam átverés hacker csaló
GettyImages-1124843005
GettyImages-682575083
Ursula von der Leyen és Joe Biden
bolt bevásárlás kisker kiskereskedelem
Tematikus PR cikk
2024. március 19.
Agrárium 2024
2024. március 7.
Property Warm Up 2024
2024. március 20.
Portfolio-MAGE Járműipar 2024
2024. április 11.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Tanfolyam
22+1 órás komplex tanfolyam, ahol a tőzsdei kereskedés és befektetés alapjait sajátíthatod el.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
bolt bevásárlás kisker kiskereskedelem