Mivel a gazdasági növekedés lassul, és a korábbi, beruházások által vezérelt fejlesztési modell veszít erejéből, a bajok tetézésékent Pekingnek a visszaeső adóbevételek jelentette kihívásokkal is szembe kell néznie. A kínai kormány vonakodik a további hitelfelvételektől, tekintettel a helyi önkormányzati szintű jelentős rosszhitelekre és jelentős adósságállományra.
A fiskális politika korlátozott mozgástere már régebb óta fennálló probléma, amely az elmúlt három-négy évben korlátozta a kormány képességét arra, hogy érdemi növekedéstámogató intézkedéseket hajtson végre.
A 2022-ben bevezetett, szigorú karanténintézkedésekre építő járványkezelés és az ingatlanpiac lassulása okozta gazdasági visszaesésre válaszul a kormány idén fokozatos enyhítő intézkedéseket hajtott végre. Kína azonban óvatos a 2008-as pénzügyi válság után alkalmazott jelentős tőkeáttétel megismétlésével kapcsolatban. A központi kormányzat, amelynek mérlege a helyi önkormányzatokhoz képest viszonylag alacsony adósságszinten van, most vonakodik a komolyabb ösztönzők alkalmazásától.
Annak ellenére, hogy azt állítják, hogy Pekingnek jelentős fiskális források állnak rendelkezésére, elemzők szerint a központi kormányzat tényleges adósságkötelezettségei meghaladják a bejelentett számokat. A kínai pénzügyi struktúra elmosódó határai miatt kihívást jelent a kormány teljes adósságkötelezettségének pontos kiszámítása.
A helyi önkormányzatok adósságának rendezése sürgető kérdéssé vált, ami Pekinget olyan intézkedések végrehajtására késztette, mint például az állami bankok felkérése a kamatterhek csökkentésére és a helyi önkormányzati hitelek futamidejének meghosszabbítására. Kötvénycsere- és adósságtörlesztési stratégiákat alkalmaznak a nemfizetések megelőzésére és a kockázatok mérséklésére.
Miközben Peking egyre kevésbé követeli meg a helyi önkormányzatoktól a növekedési célok tartását, az alapvető probléma továbbra is a megfelelő kormányzati bevételek megteremtése. Reformokra van szükség a helyi önkormányzatok túlzott hitelfelvételéhez vezető költségvetési struktúra kezelésére.
Ahogy Kína az adósságalapú beruházási modellről átáll egy inkább fogyasztásalapú modellre, a földeladásokból és a hozzáadottérték-adókból származó bevételek csökkentek. Ez a gazdasági lassulással együtt azt eredményezte, hogy a 2014-es 18,5%-ról tavaly 13,8%-ra csökkent a GDP-hez viszonyított összesített adóbeszedés.
Kína kompromisszumokra kényszerül a költségvetési kiigazítások között, beleértve a költségvetési források fenntartását, a társadalmi és fejlesztési igények kiegyensúlyozását, valamint a stratégiai célok elérését. Miközben a költségvetési hiány további növelése egy lehetőség, az elemzők kiemelik, hogy ez is komoly problémákat jelenthet.
Címlapkép forrása: Bob Henry via Getty Images
