A tagállamokkal folytatott konzultáció után az Európai Bizottság hétfőn módosította az Ideiglenes válság- és átmeneti keretrendszer (TCTF) szabályait két területen, az alábbi módon:
- Korlátozott összegű támogatás (a keretszabály 2.1. szakasza): Ez a szakasz hat hónappal, 2024. június 30-ig meghosszabbodik. Ezen túlmenően a korlátozott összegű támogatásokra meghatározott felső határokat a téli fűtési időszak lefedése érdekében megemelik: a mezőgazdasági ágazat esetében 250 000 euróról 280 000 euróra, a halászati és akvakultúra-ágazat esetében 300 000 euróról 335 000 euróra, az összes többi ágazat esetében pedig 2 millió euróról 2,25 millió euróra.
- A magas energiaárak kompenzálására nyújtott támogatás (a keretrendszer 2.4. szakasza): Ez a szakasz szintén hat hónappal meghosszabbodik, és 2024. június 30-ig alkalmazandó. E szakasz értelmében a tagállamok csak addig nyújthatnak támogatást a többlet energiaköltségek egy részének fedezésével, amíg az energiaárak jelentősen meghaladják a válság előtti szintet.
A bizottsági közlemény tisztázza, hogy a TCTF többi szakaszának határideje nem módosul, így
- A keretrendszer egyéb, válságkezeléssel kapcsolatos szakaszai (azaz az állami garanciák és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatásról szóló 2.2. és 2.3. szakasz, valamint a villamosenergia-kereslet csökkentését támogató intézkedésekről szóló 2.7. szakasz) nem kerülnek meghosszabbításra, azaz 2023. december 31-én lejárnak.
- A keretrendszer azon szakaszait, amelyek az európai gazdaság további szén-dioxid-mentesítéséhez és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenné válás felgyorsításához szükséges, a nettó nulla százalékos gazdaságra való áttérésre vonatkoznak (2.5., 2.6. és 2.8. szakasz), a mai módosítás nem érinti, így 2025. december 31-ig maradnak hatályban.
A most bejelentett módosításokat heves viták előzték meg. Számos tagállam, köztük Finnország, Lengyelország, Litvánia, Észtország és Csehország amellett érvelt, hogy be kell fejezni ezeknek a támogatásoknak az osztogatását idén év végével, hiszen az orosz-ukrán háború által kiváltott válsághelyzet, illetve az energiaárak megugrásának időszaka már véget ért, és félő, hogy a különféle támogatások nyújtásának elhúzódása túlságosan torzítják az egységes belső piacot. Németország, illetve Franciaország azonban támogatta a TCTF alkalmazhatóságának kinyújtását bizonyos területeken, és a Bizottság ezért kompromisszumos megoldásként belengette a 3 hónapos meghosszabbítást, de végül úgy döntött, hogy 6 hónapos lesz a hosszabbítás 2024. június 30-ig.
A hosszabbítást két főbb érvvel indokolta a Bizottság:
- „Az ideiglenes válság- és átmeneti keretrendszer kivezetési ütemtervének részleges kiigazításával a tagállamok fenntarthatják támogatási rendszereiket a következő téli fűtési időszakra, biztonsági hálóként arra az esetre, ha egyes vállalatokat továbbra is érint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által okozott gazdasági zavar. Ugyanakkor a tagállamok a téli fűtési időszakon túl több időt kapnak a szükséges intézkedések végrehajtására”.
- „Bár összességében az energiaellátás hiányának kockázata - többek között a tagállamok által az energiaforrások diverzifikálása érdekében hozott intézkedéseknek köszönhetően - csökkent, a 2023. őszi gazdasági előrejelzés megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja és a szélesebb körű geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek és bizonytalanságot okoznak. Az általános pozitív tendencia ellenére az energiapiacok továbbra is sérülékenyek maradnak”.
Mindez tehát azt jelenti, hogy például Németország is kapott még időt a TCTF alapján az energiaár támogatások kifizetésére, igaz amint mai másik cikkünkben írtuk: a múlt heti német alkotmánybírósági döntés hatalmas ütést jelent a költségvetésre, ami kihat az energiaár támogatási programokra is:
Címlapkép forrása: EU
