A német alkotmánybíróság döntése súlyos kihívás elé állította a német kormányt: a múlt heti döntés ugyanis kimondta, hogy az egyes, költségvetésen kívüli alapok forrásait csak az eredeti célokra lehet fordítani, nem lehet más alapokba korlátok nélkül átcsoportosítani.
A bírósági döntés rávilágít Olaf Scholz kancellár koalíciójának sebezhetőségére, amely nagymértékben támaszkodott a különalapokra ambiciózus éghajlati és ipari programjának finanszírozása érdekében. A Covid sürgősségi alapból 60 milliárd euró átcsoportosítására tett erőfeszítések meghiúsultak, ami alternatív finanszírozási lehetőségek kétségbeesett kereséséhez vezetett. A kormánypártok közötti nézeteltérések tovább nehezítik a feladatot: Christian Lindner pénzügyminiszter ellenzi az adóemeléseket, a szociális kiadások csökkentése pedig a szociáldemokraták és a zöldek ellenállásába ütközik.
A 200 milliárd eurós energiaár-fék, amelyet az orosz gázszállítások tavalyi leállítására válaszul hoztak létre, most bizonytalansággal néz szembe, mivel a közelgő energiatámogatásokra szánt stabilizációs alap egy része veszélybe került.
Robert Habeck gazdasági miniszter is figyelmeztetett a lehetséges következményekre, és kijelentette, hogy a polgároknak magasabb áram- és gázárakkal kell szembenézniük.
A bírósági döntés kétségbe vonja, hogy a kormány az alkotmányos korlátozások, különösen a szövetségi hiányt a GDP 0,35 százalékára korlátozó adósságfék megkerülése érdekében a különalapokra támaszkodik.
A törvényhozók kedden jogi szakértőkkel közmeghallgatást tartanak, hogy felmérjék a következményeket, de Friedrich Merz ellenzéki vezető azt fontolgatja, hogy jogi úton támadja meg a 200 milliárd eurós alapot. Steffen Hebestreit kormányszóvivő megerősítette, hogy minden különalapot vizsgálnak.
A lehetséges megoldások, mint például a vészhelyzet kihirdetése vagy az adósságfék reformja, sajátos bonyodalmakkal és kockázatokkal járnak. Habeck kiemelte a magas energiaköltségek gazdasági áldozatait, és figyelmeztet Németország zöld átállásának és általános gazdasági fejlődésének károsodására.
A pénzügyi válság túlmutat a szövetségi kormányzaton, és hatással van azokra a tartományokra, amelyek külön pénzeszközöket használtak fel az infrastruktúra és a zöld átmenet támogatására. Ha a döntést jogellenesnek ítélik, az súlyosbíthatja a tartományok pénzügyi kihívásait, és tovább súlyosbíthatja a koalíció gondjait.
A tét nagy, mivel a támogatási programok, az iparágak villamosenergia-költségének csökkentése és a chipgyártóknak tett ígéretek a tét. Bizonytalanság fenyegeti a német vasúthálózat korszerűsítésének és más kritikus fontosságú projektek finanszírozását, amelyeket az éghajlat-változási alapból kellett volna támogatni.
Alexander Thiele alkotmányjogász, aki a kormányt képviselte a bírósági perben, arra utal, hogy az ítélet alapján a különalapok mind szövetségi, mind tartományi szinten jogellenessé válhatnak. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy néhány szervezetet ez nem tántorít el, amit az is bizonyít, hogy a berlini városvezetés kifejezte érdeklődését, hogy 80 millió eurót fektetne be egy nagysebességű mágneses lebegővasút-projektbe, amely a különalapból származik.
Címlapkép: Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) a Bundestagban tartott kormányinfón beszél a képviselőkhöz Christian Lindner (l, FDP) szövetségi pénzügyminiszter és Robert Habeck (M, Szövetség 90/ Zöldek) szövetségi gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter mellett. Fotó: Habeber/Dpa/Getty Images.
