Virág Barnabás: év végére már nem leszünk inflációs rekorderek, de nem dőlhetünk hátra!

Az MNB háttérbeszélgetésén elhangzó főbb üzenetek:

• Az infláció kedvező pályán halad, év végére kedvező esetben akár 7% alá is süllyedhet a mutató.
• Ugyanakkor nem dőlhetünk hátra, jövőre is folytatni kell az infláció mérséklését.
• Ehhez a jegybank adatvezérelt és óvatos megközelítést alkalmaz, tekintettel a globális sokkokra és kockázatokra, az infláció, illetve a kockázati környezet alakulására.
• A külső egyensúlyunk a vártnál nagyobbat javulhat az idén, a folyó fizetési mérleg egyenlege kedvezőbb lehet a korábban jelzettnél. (Ez akár többletet is jelenthet - a szerk.)
• Az év végére már nem a magyar infláció lesz a legmagasabb az Európai Unióban.
• A gazdaság kijött a recesszióból, a jegybank részadatai alapján a negyedik negyedévben is folytatódik az élénkülés.
• A jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelés nagyjából összhangban van a gazdasági lehetőségekkel, ezért nem várható tőle többletinflációs hatás, ahogyan a kiterjesztett gyártói felelősség és a kötelező visszaváltási díj bevezetésétől sem.

Az eddig beérkező adatok alapján a kiterjesztett gyártói felelősség idén júliusi bevezetése nem okoz jelentős további drágulást a jövő év elején sem. Ugyanez a helyzet a betétdíjas termékekkel, a kötelező visszaváltási díjon keresztül jóval kisebb drágulási hatás várható, mint ami a sajtóban megjelent - mondja Virág.

Az MNB várakozásaival egybeesett a minimálbár-emelés mértéke, ezért az egyezség megszületése nem okoz érdemi hatást az előrejelzésekben. Virág úgy látja, hogy a minimálbér (+15%), és különösen a garantált bérminimum (+10%) emelkedésének bérekre gyakorolt hatása nem okoz többletinflációt, mert a nominális termelékenységnövekedés hozzávetőleg hasonló mértékű lesz (8-9%).

Azok a cégek, amelyek áremelésekkel próbálnak operálni, az inkább a vesztesek oldalán fognak állni, a hatékonyság javítása a megoldás a béremelések kigazdálkodására - mondja Virág.

A döntés indoklását tartalmazó közlemény szavait megismételve Virág elmondta, hogy "az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják."

Virág Barnabás emlékeztetett, hogy véget ért a magyar gazdaság recessziója, és rámutatott, hogy az MNB nagy frekvenciájú részadatai alapján azóta is folytatódott az élénkülés.

Virág Barnabás a negyedéves évesített maginfláció alapján az árazási trendet kedvezőnek nevezi, ennek kell folytatódnia a következő hónapokban.

Az év végére már nem a magyar infláció lesz az Európa-rekorder - mondja az alelnök.

A jegybank az óvatos felfogását az alábbi ábrával indokolja. A világgazdaságban több sokkhatás és kockázat van jelen.

Virág elmondta, hogy az elmúlt hónapokban az árazási döntések már a 2020 előtti képet mutatják, az év végén az infláció 7 százalék körül lehet, a legfőbb előrejelzési bizonytalanságot az olaj világpiaci ára jelenti, kedvező esetben akár 7% alá is eshet a decemberi mutató.

A folyó fizetési mérleg a vártnál nagyobb mértékben javulhat. (A jegybank enyhe deficitet jelzett előre legutóbb, de a külkereskedelem havi számai alapján a Portfolio szerint többletbe fordulhat.)

A jegybank továbbra is adatvezérelt módon dönt, az infláció és a kockázati környezet függvényében - mondja az MNB-alelnök.

A dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, hangsúlyozza Virág, kiemelve, hogy a gazdasági növekedést ez szolgálja a leginkább. A kamatcsökkentés egyhangú döntéssel született. Az alelnök elismételte a múlt heti iránymutatását, miszerint februárban csökkenhet az irányadó kamat az egy számjegyű tartományba.

A várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra mérsékelte irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A piaci szakértők egyöntetűen erre a lépésre számítottak, hiszen a jegybank az utóbbi hetekben több egyértelmű utalást tett rá, hogy a kamatcsökkentések milyen ütemben folytatódhatnak.

A 75 bázispontos kamatcsökkentési tempóra váltás októberben bejött a jegybanknak, hiszen az infláció töretlen csökkenése visszaigazolta, hogy nem kell túl erősen visszafogni a lazítás ütemét (előtte 100-as tempó volt öt hónapon keresztül), illetve a forint árfolyama is stabil maradt. Ennek fényében érthető, hogy az MNB már arra is vállalkozott, hogy néhány hónapra előre óvatosan előrevetítse a kamatpályát. Virág Barnabás alelnök egy múlt csütörtöki konferencián ugyanis azt mondta, hogy februárban lehet először 10 százalék alatt az alapkamat. Ebbe pedig belefér, hogy ha semmilyen váratlan dolog nem történik, akkor még legalább további két alkalommal 75 bázisponttal csökken az irányadó kamat.

15 órakor kezdődik a Magyar Nemzeti Bank online háttérbeszélgetése, ami a mai kamatcsökkentés mögötti megfontolásokat ismerteti. Az eseményről itt tudósítunk.

Címlapkép forrása: Portfolio