Egyre többen dolgoznak Magyarországon, de nő a munkanélküliség is

A gazdasági nehézségek ellenére folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban. Augusztus és október között 4 millió 745 ezren dolgoztak, ami új rekordot jelent. Egy év alatt a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 26 ezer fővel nőtt, miközben a külföldön dolgozóké 12 ezerrel emelkedett. Mindeközben a közfoglalkoztatottaké kissé csökkent. A Portfolio számításai szerint az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok és a közmunkások nélkül 4 millió 570 ezren dolgoztak, ami szintén emelkedést jelent az előző hónapokhoz képest.

Ennek ellenére a munkanélküliek száma is nő. Augusztus és október között 211 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 4,3%-os rátát eredményezett. Ahogy az alábbi ábrán látható, a KSH havi modellbecslése szerint folyamatosan alacsonyabb a munkanélküliségi ráta (októberben 4,1%), mint amit a 3 havi átlag mutat. Az természetesen nem gond, ha egy-egy hónapban eltér a havi becslés a 3 hónapos átlagtól, az viszont zavarba ejtő, hogy a havi modellbecslés tartósan (2023 egészében) a 3 havi átlag alatt húzódik. A Portfolio számításai szerint a nyers (nem becsült) adatok alapján a havi munkanélküliségi ráta 4,5% környékére emelkedett.

Ha a foglalkoztatás emelkedik, akkor általánosságban a munkanélküliség csökken. Most azonban azért történik másképp, mert az aktívak száma folyamatosan emelkedik. Erre az általános magyarázat az, hogy az inflációs válság közepette egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon olyanok, akik korábban inaktívak voltak. A gyors emelkedés azért is érdekes, mert korábban úgy tűnt, hogy az aktívak száma már csak lassan és nehezen emelhető, miután jobbára olyanok maradtak az inaktívak között, akik már nehezen foglalkoztathatóak, illetve elvesztették a reményüket is, hogy állást találjanak. Könnyen lehet, hogy a külföldi dolgozók beáramlása is szerepet játszik a folyamatban, hiszen közülük vélhetően egyre többen jelennek meg "magánháztartásokban", amelyekre kiterjed a hivatal felmérése.