Minek kell történnie ahhoz, hogy a magyar gazdaság jobban teljesítsen a vártnál? Íme a közgazdászok válasza

2023 a lassú, de folyamatos dezinfláció éve volt, ezzel együtt viszont a növekedés nyomott volt Európában, Magyarország pedig az egyik leggyengébb reálgazdasági teljesítményt nyújtotta idén. A várakozások szerint jövőre visszatér a növekedés, miközben az infláció tovább mérséklődhet. De milyen kockázatok övezik a jövőképet? Erről kérdeztük a közgazdászokat. A válaszadók:

• Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője;
• Becsey Zsolt; az UniCredit Bank vezető közgazdásza;
• Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője;
• Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Ebben a cikkben a jövő évet övező pozitív kockázatokat mutatjuk be, amelyek ha valóra válnak, a gazdasági teljesítmény jobb lehet a vártnál. A negatív kockázatokat egy másik, holnap megjelenő cikkben ismertetjük.

Visszatér a magyarok fogyasztási kedve

Az idei év recesszióját Magyarországon nagyrészt a visszaeső fogyasztás okozta, és a jövő évi növekedés visszatérést is jórészt a fogyasztás helyreállására alapozzák az elemzők. „Az alapforgatókönyvünkben jövőre egy lassú és fokozatos fogyasztási helyreállással kalkulálunk” – írta válaszában Virovácz, aki egyben azt is megjegyezte: várakozásaik szerint a fogyasztás nem éri el jövőre a 2022-es szintet. Ehhez képest pozitív fejlemény lenne a fogyasztás gyors visszapattanása: „A pozitív reálkamatok ellenére a háztartások lázas fogyasztásba kezdenek, hiszen 12 hónap mélyrepülés után ismét érzik az érdemi reálbérnövekedést. Az elmúlt évek sokkhatásaival ellentétben 2024-ben már jóval pozitívabb jövőképet látnak maguk előtt, így csökken az óvatossági motívum és elmarad a mérlegkiigazítás. A fogyasztási határhajlandóság vártnál nagyobb növekedése pedig pozitívan hat a fogyasztási dinamikákra és ez által a GDP-bővülésre” – írta.