Idén 14-15%-kal nőtt az átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten magas ütemnek számít. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14%-kal emelkedett. Másrészt a tavalyi évben kialakuló ár-bér spirál még az idei bérmegállapodásokban is szerepet játszott, így amelyik vállalat ki tudta gazdálkodni, az érdemben emelte a kereseteket. (Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2019 és 2021 között 10% körüli volt a bérdinamika, majd az óriási minimálbéremelés és az infláció felpörgése 15% fölé emelte az ütemet.) Ugyanakkor a felmérések szerint az is igaz, hogy nem minden vállalat adott kétszámjegyű béremelést idén, de mivel egyre több munkavállaló vált elégedetlenné a reálbérének a csökkenése miatt, így az inflációs válság közepette sokan váltottak, ha hasonló munkakörben 10-20%-kal magasabb bért kaptak máshol. Korábban leginkább a kékgallérosokra volt jellemző, hogy ennyivel nagyobb bérért megmozdulnak, a megélhetési válság közepette azonban a fehérgallérosok sem tétováznak sokat. Ugyanakkor az is igaz, hogy miközben egyre többen szerettek volna váltani, a recesszió közepette csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, így kevesebb lehetőségük volt a dolgozóknak.
A folyamatok mögött az húzódik meg, hogy idén közel 18%-os lesz az éves átlagos infláció – a közgazdászok mediánvéleménye szerint 17,7% –, így hosszú évek után először esik vissza az átlagkereset reálértéke. Utoljára 2012-ben láttunk ilyet, azt megelőzően pedig a 2008-2009-es világgazdasági válság időszaka hozott reálbércsökkenést. Ahogy az alábbi ábrán is látható, az elmúlt csaknem tíz év a keresetek reálértékének emelkedését hozta el, amiben kulcsszerepe volt annak, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradt.
Voltak olyan évek, amikor egyáltalán nem nőttek az árak. A szunnyadó infláció azonban a Covid-válság utóhatásaként 2021-ben feléledt, tavaly pedig az energiaválság hatására évtizedek óta nem látott szintre emelkedett. Az idei évben a nemzetközi folyamatok, a gyenge forint, az adóemelések, illetve más kormányzati intézkedések hatására a béremelkedés már nem tudta követni az árak növekedését. A visszaeső reálbér zuhanó kiskereskedelmi forgalmat eredményezett, ami azóta sem állt talpra.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
