Előfizetői tartalom

Elmondták az elemzők, mi vár Magyarországra 2024-ben

Laczkó Tihamér, MKT
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya 2024. január 25-én rendezte meg évadnyitó konferenciájaként az Előrejelzők Fórumát. Az elemzők a magyar gazdaság folyamatainak várható alakulását vitatták meg. Az idei infláció alakulása kapcsán az elemzői konszenzus 4-6% között van, a második félévben a gazdaság élénkülésével párhuzamosan a fogyasztói árindex enyhe növekedésére számítanak a szakértők. Az idei gazdasági növekedés 2,5-3,3%-között lehet, de annak szerkezetét tekintve már eltérőek az álláspontok. Az inflációt és a gazdasági növekedést is befolyásolhatják a költségvetési hiány leszorítására tett kormányzati erőfeszítések, a fő kérdés, hogy ez milyen szerkezetben valósulhat meg. A foglalkoztatási szint továbbra is magas marad a vállalati szféra munkaerőfelhalmozása miatt, de a feszes munkaerőpiac középtávon kedvezőtlenül hat a növekedési kilátásainkra.

Vitaindítóként Madár István, a Portfolio vezető elemzője ismertette felvezető gondolatait a magyar gazdaság helyzetéről. Az infláció kapcsán kiemelte, hogy 2023 utolsó hónapjaiban a negyedéves évesített maginflációs mutató már az árstabilitáshoz közeli szintre csökkent. A dezinfláció folytatódásának még vannak kockázatai, hiszen feszes a munkaerőpiac, és a bérdinamika meg fogja haladni 2024-ben a termelékenység növekedési ütemét, valamint a költségvetés (esetleges) kiigazítása esetén annak szerkezete is befolyásolja majd az infláció alakulását. A fő kérdést az jelenti, a 2023-ban tapasztalt gyors dezinfláció folytatódik-e 2024-ben is vagy az infláció újbóli emelkedése valószínűsíthető?

A 2024-es növekedési kilátások már lényegesen jobbak, hiszen 2023 harmadik negyedévétől már élénkül a magyar gazdaság. A gazdaság növekedését támogatja majd a reálbérek érdemi bővülése a háztartások fogyasztásának élénkülésén keresztül. Az energiaválság negatív sokkjai már lecsengtek, viszont a növekedést kedvezőtlenül befolyásolhatja a külső környezet kedvezőtlen alakulása és a költségvetés kiigazítási kényszeréből fakadó várható keresletcsökkenés. Kérdésként merül fel, hogy az MNB kamatcsökkentési ciklusa - az árstabilitás figyelembevételével - milyen mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést és ennek nyomán éleződhet-e (tovább) az ellentét a gazdaságpolitikai szereplők között. Felvetette, hogy a növekedés-infláció-pénzügyi stabilitási körben milyen mozgástere van a gazdaságpolitika szereplőinek. A gazdaságpolitika fókuszában a kormány részéről jelenleg a magasnyomású gazdaságpolitika áll (a magasnyomású gazdaságpolitika kihívásairól betekintést ad [1]-[2]).  2015 és 2019 között a magasnyomású gazdaságpolitika jelentősen tudta dinamizálni a gazdaságot komolyabb inflációs veszély nélkül. Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi megváltozott makrohelyzetben mi lehet az optimális gazdaságpolitikai mix a kormány és a jegybank részéről?

A panelbeszélgetést Madár István (portfolio.hu vezető makrogazdasági elemzője, MKT elnökségi tagja) moderálta négy makrogazdaság elemző-szakértő részvételével:
– Baksay Gergely (MNB Közgazdasági és Költségvetési előrejelzésekért felelős ügyvezető igazgatója, MKT elnökségi tagja, a Versenyképességi Szakosztály elnöke),
– Palócz Éva (Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, MKT alelnöke),
– Tardos Gergely (OTP Bank Nyrt. Elemzési Központjának igazgatója) és
– ifj. Becsey Zsolt (UniCredit Bank Hungary Zrt. vezető makrogazdasági elemzője)

Az Előrejelzők Fóruma teljes panelbeszélgetés elérhető itt.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés