Hogy rögtön az elején ellőjük a poént: a KSH számítása helyes. Azt kell tehát megválaszolnunk, hogy hogyan lehet a két hónap (december-január) folyamán bekövetkezett 20-30 forintos drágulásból 0,5 százalékos csökkenést kihozni. A egyszerűség kedvéért rögtön vegyük a kétféle üzemanyag átlagárát. (Ehhez a benzint 75, a gázolajat 25%-os súllyal vettük figyelembe, ami megfelel a lakossági fogyasztás szerkezetének.) Íme:
Az ábrán jól látszik, hogy az üzemanyagok január folyamán gyorsan drágultak, ennek fő oka az év eleji jövedékiadó-emelés megjelenése az árakban. Csakhogy két dolgot fontos figyelembe venni:
- A januári üzemanyaginfláció a decemberi átlagos, illetve a januári átlagos árak alapján számolódik. Vagyis bár december során csökkent az ár, a havi átlagos ár magasabb, mint az év végi. És január során drágult ugyan az üzemanyag, de a havi átlagár kisebb, mint a hó végi.
- Az inflációszámításhoz szükséges árfelírás minden hónap 20. napjáig tart. Ezután kezdődik a nyers adatokból az árindex kiszámítása. Ez egyébként nem magyar sajátosság, több fejlett országban ez a gyakorlat odáig megy, hogy a tárgy hónap 25. napja környékén már előzetes inflációs adatot közölnek a nemzeti statisztikai hivatalok.
Ennek ismeretében nézzük meg újra a fenti grafikonunkat, kiemelve az árfelírás időszakát és az erre az időszakra eső átlagárat decemberben, illetve januárban:
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
