Előfizetői tartalom

Arcpirítóan alacsony a nyugdíjminimum összege – Érdemes-e kirobbantani a bebetonozott összeget?

2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is arcpirítóan alacsony ellátási összeget a korábbi években a vonatkozó rendeletek évente megerősítették, 2021-tól pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete már időbeni keretek nélkül szögezi le, hogy a nyugdíj minimális összege 28.500 forint. Vajon mivel indokolható ez a büszkeségre okot nem adó, szomorú hungarikum? Miért maradhat immár több mint 16 éven át változatlanul ennyire vállalhatatlanul alacsony ez az összeg, az időközben elszabadult infláció ellenére is?

A nyugdíjminimum eredeti célja az volt, hogy a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. (Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb időtartam –, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.)

Mi az a minimálnyugdíj?
A nyugdíjtörvény meghatározása szerint az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ez az a bizonyos bebetonozott 28.500 forint. Persze ez is csak akkor érvényes, ha valakinek a nyugdíjmegállapítás során kiszámított nettó havi életpálya átlagkeresete eléri legalább ezt az összeget, mert ha nem érné el, akkor kisebb lesz a nyugdíja. Ez esetben csak annyi könnyítés illeti meg, hogy nem kell erre a nagyon alacsony átlagkeresetre alkalmazni a nyugdíjskálát, azaz nem kell a szolgálati idő hosszától függő százalékos mértékben csökkenteni a nyugdíjat. A törvény szerint, ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével. Még ezek a szabályok sem alkalmazhatók, ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő nem éri el a 20 évet (ez a teljes nyugdíj feltétele). Ez nem csak azért következhet be, mert 20 évnél rövidebb az elismert szolgálati idő, hanem azért is, mert valaki hosszú időn át kevesebbet keresett, mint a mindenkori minimálbér, és ezért arányosítani (csökkenteni) kell a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idejét.

Már rég nincs szerepe a nyugdíjmegállapításban

A magyar nyugdíjmegállapítás kapcsán a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett nettó havi életpálya-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan több mint 38 év Magyarországon. (Nem is beszélve a nők kedvezményes nyugdíjáról, amelynek igénybevételéhez minimum 40 évi jogosító idő szükséges.)

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés