Nincs mese, véget értek a „békeidők” a kiskereskedelemben. A fogyasztói igények változását, a makrogazdasági helyzeten túl, megannyi attribútum fűti. Legyen szó a klasszikus, offline szereplőkről vagy a piaci tortából egyre nagyobb falatokat kiharapó online kereskedőkről, vagy ezek keverékéről, mindenki azt a modellt keresi, amivel el lehet nyerni a fogyasztókat.
Sokat mondó például, hogy a folyamatos adaptálódás a piaci helyzethez teljesen átalakítja az eddigi értékesítési csatornákat, és ez már egyértelműen látható a statisztikákban is. Nemrég számolt be arról a Pénzcentrum, hogy jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz, a Portfolio elemzésében pedig az okokra is rávilágított.
Mindeközben folyamatosan tör előre az online kereskedelem, a több tízezer kisebb szereplő mellett az elmúlt időszakban olyan gigászok rohanták le az európai piacokat, mint például a Temu. A kínai óriás jelenléte is jól példázza, hogy ez a piaci szegmens igencsak szabályozásra szorul, főként, hogy egyes piaci szereplők szerint ennek hiánya miatt a magyar költségvetés észre sem veszi, és 8-10 ezer milliárd forint is kieshet az áfabevételekből és a foglalkoztatással járó tb-ből.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
