A munkaadóknak is megérné, ha költenének a dolgozók egészségére
Ha visszatekintünk a tavalyi évre, milyen tendencia rajzolódik ki, hogyan alakult az állami és a magánegészségügy viszonya? Szakértők, közgazdászok is hangsúlyozták az elmúlt évben, hogy az állam érezhetően a magánegészségügy felé terelné a betegeket. Hogyan alakul most a két ágazat viszonya, mennyire érezhető a hangsúlyeltolódás?
A helyzet változatlan, és ahhoz, hogy valamiféle elmozdulás történjen, határozott politikai döntésre lenne szükség, amely rendezi a magán és állami rendszer viszonyát, átjárhatóságát, vagy annak hiányát. Jelenleg inkább egy spontán folyamat zajlik. Az egyértelműen kirajzolódik a kutatásokból, hogy az állami egészségüggyel egyre elégedetlenebbek az emberek: úgy érzékelik, hogy szűkül a hozzáférés, nőnek a várólisták. Ennek következtében áramlanak a betegek a magánegészségügybe, de ez a folyamat az életszínvonal-csökkenés miatt meglehetősen korlátozott, a bérek reálértékének csökkenése miatt érzékelhető a kereslet-visszafogás. A helyzet legnagyobb veszélye, hogy
egyre több ember maradhat ellátatlanul: az állami ellátórendszerbe nem, vagy nem időben kerül be, magánúton viszont nem tudja megfizetni a kezelési költségeket.
Milyen jellegű politikai-jogalkotói döntésekre, intézkedésekre lenne szükség, hogy ez a helyzet rendeződjön, és javuljon a betegek ellátottsága?
Több lehetséges megoldás is van: vagy beszáll az állami biztosítás a magánellátás finanszírozásába – ezt nem tartom valószínűnek –, vagy élesen elválik egymástól a kettő, és meghatározásra kerül az állami minimumcsomag. Az ideális a kettő kombinációja lenne. A döntéshozatalt sürgeti, hogy jelenlegi formájában a rendszer a spontán romlás állapotában van.
Ebben a zavaros helyzetben a szolgáltatást igénylő emberek elbizonytalanodnak. Egyre nő az egészségpénztárak, egészségbiztosítások népszerűsége, hiszen az emberek alternatívát keresnek, de a két ágazat tisztázatlan viszonya a társadalom szintjén káros.
Ezek szerint tapasztaltak érdemi növekedést 2023-ban az egészségpénztári szolgáltatások iránti keresletben?
Igen, a piacra kedvezően hatott az elmúlt év, fokozott figyelem irányult az egészségpénztárakra. Ez részben annak köszönhető, hogy az ügyfelek érezhetően tudatosabbá váltak. Hivatalos országos kimutatásaink még nincsenek, de a Prémium Egészségpénztárban megduplázódott tavaly a belépők száma a 2022-es adatokhoz képest. Ezzel párhuzamosan a pénztártagok befizetéseinek száma és összege is meredeken emelkedett, így a befizetések magasan az infláció felett, 26 százalékkel nőttek. A szektor népszerűségét növeli az igénybe vehető adókedvezmény, de a pénztárak folyamatosan dolgoznak rajta, hogy ne csak anyagi szempontból legyen előnyös a tagság, hanem speciális szolgáltatások, biztosítási termékek is elérhetők legyenek a pénztárakon belül.
Jelenleg 150.000 forint a visszaigényelhető adókedvezmény felső határa, sokan azonban ennek az emelését szorgalmazzák. Mennyire valószínű, hogy belátható időn belül emelkedik ez az összeg?
Fontos tisztázni, hogy ez az adókedvezmény az egészség- és nyugdíjcélú megtakarításokra összevontan vonatkozik. Az összeg régóta változatlan: 10 évvel ezelőtt még nem merítette ki egy teljes család egészségügyi kiadásainak összessége, a mostani helyzetben azonban ez teljesen életszerű, ezért időszerű lenne az emelés. Folyamatos párbeszéd zajlik erről, a pénztárak lobbiznak ennek érdekében, viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben nem ezen van a fókusz.
A munkáltatókat azonban érdemes lenne újraintegrálni a piacra: 2010 körül még a cafeteria-rendszereken belül jelentős támogatottsága volt az egészségpénztáraknak, a szektor bevételeinek több, mint 80 százaléka innen származott. Ez az arányszám jelenleg 15 százalék körül mozog. Már önmagában az is jelentős teljesítmény, hogy az egészségpénztárak az egyéni befizetéseknek köszönhetően túlélték a piac nagy részének elvesztését, azonban
továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a munkáltatók vállaljanak részt az egészségpénztári befizetésekből,
mert ennek eltűnésével éppen azok záródnak ki a szolgáltatásból, akik leginkább rászorulnának: az alacsonyabb keresetű, vidéki családok, akiknek nincsenek megtakarításaik, amit egészségügyi előtakarékosságra fordíthatnának.
Ilyen jellegű juttatásokat jellemzően a nagy cégek és a multik kínálnak a dolgozóiknak. Milyen eszközök segítségével lehetne elérni, hogy a KKV-k is vásároljanak egészségpénztári csomagot a munkavállalóknak?
Ameddig az egészségpénztári juttatásoknak adóhátrányuk van a SZÉP kártyával szemben, nehéz a helyzet. A pénztárak különböző csomagajánlatokat kínálnak a munkáltatóknak. Ennek több előnye is van: egyrészt szeretnénk, ha az alkalmazottakkal megismertetnék az egészségpénztárat, mint lehetőséget, másrészt amennyiben vásárolnak egy egyszerűbb terméket, például egy néhány száz forint havi díjú Védőháló biztosítást, a dolgozók bekerülnek a rendszerbe, és lehetőségük nyílik kihasználni a mindenkinek járó adókedvezményt. Folyamatosan keressük az együttműködést a kisebb cégekkel is, és a tavalyi évben kis mértékben emelkedett is a munkáltatói befizetések összege, de ez jelentősen elmarad az egyéni befizetések növekedésétől.
Milyen termékfejlesztések várhatók az idei évben?
Fontos tisztázni, hogy az egészségpénztári tagság előnyeinek kisebb, de fontos része a pénztári tagságon keresztül járó vagy vásárolt egészségbiztosítás. A pénztárak jelentős része vásárol biztosításokat a tagjainak. A Prémium Egészségpénztár esetén a fókusz az értékteremtésen van, ami a biztosítás esetén azt jelenti, hogy a befizetett díj lehető legnagyobb része szolgáltatás formájában kifizetésre kerüljön az ügyfeleknek, azaz minél kevesebb fordítódjon ügynöki jutalékra, működésre, és korlátozzuk a biztosító hasznát is.
A piaci egészségbiztosítások esetében a kárhányad (szolgáltatásra kifizetett összeg) átlagosan 45 százalék, mi viszont olyan terméket kínálunk, ahol ez a szám meghaladja a 65 százalékot. Ezt az teszi lehetővé, hogy nem fizetünk jutalékot biztosításközvetítőknek, illetve az ellátásszervezést online csatornában tartjuk, házon belül oldjuk meg, ezáltal jelentősen csökkennek a költségei.
A legnépszerűbb termékünk a Védőháló biztosítás, amelynek jelenleg közel 190 000 előfizetője van, és opt-out rendszerben működik, vagyis aki pénztári taggá válik, automatikusan biztosítást is kap mellé, de dönthet úgy, hogy kiszáll belőle. Havidíja 299 forint a nagy ügyfélszámnak, a nagy kockázatközösségnek köszönhetően. Jelenleg egynapos sebészetet 300 ezer, de április 1-jétől már 450 ezer forint összegig biztosít, nagy értékű diagnosztikát (CT, MRI, PET-CT, endoszkópia) 300 ezer forintig, 25 000 forint erejéig szolgáltat kisebb értékű diagnosztikát és 1 millió forinttal támogatja a súlyos betegségben (szívinfarktus, daganat, stroke) szenvedőket.
Áprilistól két új daganatos betegeket segítő elemmel bővítjük a Védőháló szolgáltatásait. Az egyik a sürgősségi daganat-kivizsgálás: ha egy pénztári tagnál daganat-gyanú merül fel, akkor vállaljuk, hogy rövid időn belül, három hét alatt kivizsgáltatjuk az elváltozást, hogy minél hamarabb eljuthasson a beteg az állami egészségügyben egy onkoteamhez, és elkezdődhessen a terápia. Ennek a kivizsgálásnak van egy minimális önrésze, de döntő mértékben a biztosítás fedezi a költségeit. Hatalmas segítség ez, hiszen amennyiben valakinél daganatgyanú merül fel, az komoly pszichés és anyagi megterhelést jelent az egész családnak. A gyors diagnózis nem csak a gyógyulást segíti, de megrövidíti a bizonytalanság időszakát is.
A másik új szolgáltatás a daganatos betegek molekuláris diagnosztikai vizsgálata. Ennek célja a beteg daganatában lévő, a betegséget okozó génhibák azonosítása. Egy daganaton belül átlagosan 4-5 különböző génhiba együttesen felelős a kóros sejtosztódásért, a megfelelő terápiás döntéshez az adott daganat részletes genetikai térképére lehet szükség. Ennek köszönhetően hatékonyabb, célzott terápiát kaphat a beteg, ez nagy mértékben növeli a túlélés esélyét. A szolgáltatást szűkebb körben az állam is finanszírozza. Mi minden rászoruló, biztosított pénztártag számára hozzáférhetővé tesszük, pedig az ára nagyjából másfél-két millió forint.
Minden tervezett szolgáltatásunkról megkérdezzük a pénztári tagok véleményét, mivel ez egy opt-out rendszer, ezért fontos, hogy egyetértsenek vele.
A daganatos betegségekre vonatkozó új szolgáltatások beépítésével a válaszadók 92 százaléka értett egyet.
Tehát az egészségpénztári tagság nem csak arra szolgál, hogy adóvisszatérítést lehessen igényleni, vagy olcsóbban jussanak a betegek gyógyszerhez, hanem amennyiben komoly egészségügyi probléma merül fel, olcsóbban, gyorsabban juthatnak a tagok ellátáshoz. Úgy látjuk, hogy erre van igény a magyar társadalomban.
A cikk megjelenését a Prémium Egészségpénztár támogatta.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio