Egyre több a munkanélküli Magyarországon, miközben özönlenek hozzánk a külföldi munkások

Egyre kellemetlenebb hírek érkeztek a magyar munkaerőpiacról az elmúlt időszakban. Először csökkent az üres álláshelyek száma, ahogy a gazdasági helyzet romlott, majd megnőtt a csoportos leépítések száma, ezt követően pedig a munkanélküliségi ráta olyan magas szintre emelkedett, amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A gazdasági recesszió miatt a vállalatoknak kevesebb dolgozóra van szükségük, és nagyon úgy tűnik, hogy már nem tudnak tovább várni a fellendülésre. Ezért már a dolgozói létszámot is érintik azok a racionalizálási lépések, amelyekre rákényszerülnek a vállalatok.

Januárban már 4,5%-os munkanélküliségi rátát becsült a Központi Statisztikai Hivatal, ami negatív meglepetést okozott a közgazdászok számára. Ez a ráta bár továbbra is visszafogott munkanélküliséget tükröz, már távol van a 2022 tavaszán-nyarán látott 3%-hoz közeli szintektől. Vagyis az inflációs válság egyre mélyebb nyomot hagy a munkaerőpiacon is, de ha abból indulunk ki, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség csak késve követi a gazdaság ciklikus ingadozásait, akkor nem is olyan meglepő, hogy most romlik a helyzet.

Ráadásul ha nem a hivatal által becsült munkanélküliséget nézzük, hanem a munkaerő-felmérés nyers adatait (3 havi átlagból számolt havi szintű munkanélküliség), akkor már korábban is megfigyelhetőek voltak a magasabb munkanélküliségi ráták, amely most 5%-ra emelkedett. A Covid-válságot leszámítva utoljára 2016-ban volt ilyen magas a ráta. (Igaz, a Covidban valójában ennél sokkal magasabb lehetett a munkanélküliség, csak a hivatal nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolta az állásvesztők egy részét, mert a lezárások miatt nem tudtak munkát keresni, így hivatalosan nem számítottak munkanélkülinek.)