Az Energiaügyi Minisztérium Facebook-posztja emlékeztet rá, hogy az előző rekord csak egy hónapja született, akkor 2792 MW volt a napközbeni termelési rekord, és csak azt írja, hogy 3000 MW feletti rekord született ma. Ha viszont ránézünk a MAVIR bruttó üzemirányítási adataira, akkor jól látszik, hogy délelőtt 10-től nagyjából délig folyamatosan 3400 MW körül volt a betáplálás a nagyobb, 50 kW feletti ipari méretű naperőművekből a hálózatba, így a 4500 MW körüli aktuális rendszerterhelésnek (pillanatnyi fogyasztási igénynek) a nagy részét naperőművek fedezték. Ez amellett történt, hogy a Paksi Atomerőmű egyik blokkja már jó ideje nem termel, és ma napközben kicsit a Mátrai Erőmű termelését is vissza kellett fogni, illetve a napsütéses órákban jelnetős, 1500 MW körüli nettó áramexportra volt képes az ország.
Az, hogy ontják napközben az áramot a nagyobb naperőművek Magyarországon, egyúttal egyre komolyabb megtérülési problémákat is okoz azon erőművek számára, amelyek nincsenek a KÁT/METÁR fix átvételi árat garantáló rendszerben; a napközbeni villamosenergia túlkínálat ugyanis mélybe nyomja az árakat a magyar áramtőzsdén itthon, és külföldön egyaránt. Ez látszik az alábbi ábrán is, ami a mára vonatkozó, tegnapi aukciókon kialakult, órás másnapi áramárakat mutatja a HUPX-en. Amint látszik: a déli órákban mindössze 50 euró/MWh körüli árakat tudtak realizálni a naperőművek (is), ami a mostanában fix átvételi ár nélkül induló, jellemzően 70-80 euró feletti árakat megkívánó projekteknél tényleg komoly profitabilitási kockázatokat vet fel. Egyúttal jól rávilágít a naperőművek gyors előretöréséből fakadó, más országokban is jelentkező kannibalizációs hatásokra.
A MAVIR, illetve a mérlegkör felelősök számára a napközbeni masszív naperőművi túltermelés, pontosabban az időjárásfüggő termelési kapacitások jelentős előretörése, egyre több esetben jelentős kiegyenlítetlenségi problémákat is okoz, amelyeket át kell hidalni (nagyrészt leszabályozásokkal) a kiegyenlítő piacok, illetve az import kapacitások segítségével, ami jelentős többlet költségekkel is jár.
A tárca emlékeztet rá, hogy az elmúlt években nagyon jelentősen nőttek a magyarországi naperőmű beépített kapacitások, hiszen a 2021 végi adatokhoz képest több mint kétszeres a bővülés az összteljesítményben, és közel van a duplázás a háztartási méretű kiserőművek darabszámában is.
Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy az ipari naperőművek összes beépített teljesítménye a február végi adatok szerint 3478 megawatt volt, és így a jobb besugárzás mellett a következő hetekben a naperőművek termelési rekordjának újabb megdöntése abszolút benne van a pakliban.
A háztartási méretű napelemes rendszerekből mintegy 260 ezer működik már 2362 megawatt összteljesítménnyel, többnyire családoknál, háztetőkön. A saját célra termelő erőművek további 260 megawattjával a teljes napenergia kapacitás elérte a 6100 megawattot. Ezzel mostanra valóra váltak a korábban 2030-re kitűzött napenergiás célszámok, az Energiaügyi Minisztérium ezért 12000 megawatt napenergia kapacitással számol a következő évtized elejére.
Éppen ezért született meg az a kormányzati preferencialista, miszerint a második közzétételi eljárásban jelentkező 5000 MW körüli újabb naperőművi projekt nem fog csatlakozási engedélyt kapni. Helyettük a szélerőművek és akkumulátoros energiatárolók csatlakozhatnak speciális szabályok mentén. Ezekről a Portfolio két hete már részletesen írt, illetve a MAVIR mai online fóruma alapján szintén beszámolt.
A tárca megjegyzi: a minap indított a kormány egy online konzultációt 13 féle zöldenergia témában, és utal rá, hogy a januárban indult Napenergia Plusz Programban már több mint 1400 pályázónak ítéltek oda összesen több mint 5,6 milliárd forintot a 75 milliárdos keretösszegből.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala
