A listán ugyan jogi személyek nem szerepeltek, de a célja az volt, hogy nyilvánosan szégyent hozzon az érintett cégekre. A közelmúltban azonban egyre több összetűzésbe keveredett az ukrán vezetés emiatt, nem csak Nyugati szövetségeseivel, de Kínával is, hiszen Kína fontos szerepet játszik az ukrán gabona piacán, és Ukrajna reméli, hogy részt vesznek egy tavaszi csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij elnök békekezdeményezésének támogatása érdekében.
Ausztria és Magyarország is közvetlenül érintett ebben az ügyben. Az OTP bank listára helyezése pedig kiemelt figyelmet kapott, különösen akkor, amikor szóba került az ukránoknak nyújtott uniós támogatások vétózása. Ausztria pedig kijelentette, hogy addig nem hajlandóak támogatni az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, amíg Raiffeisen bankot nem veszik le a listáról.
Az ukrán kormány ezt követően hangsúlyozta, hogy a feketelista negatív hatást gyakorolt olyan döntésekre, amelyek fontosak voltak az orosz agresszióval szembeni ellenállásban. Továbbá diplomáciai képviselők panaszkodtak arra is, hogy hiányoznak a listázott vállalatokra vonatkozó szabályozási keretek.
Címlapkép forrása: Ukrainian Presidency/Anadolu via Getty Images
