Kiderült, miért van horror hiány a költségvetésben

Az, hogy februárban magas a deficit, önmagában nem meglepő, hiszen a magas nyugdíj- és kamatkiadások egyszeri hatása előre láthatóan nagy lyukat ütött a büdzsén. Előbbi nem is igen jelent nagy extra kiadást tavalyhoz képest: 2023-ban 421, az idén 449 milliárd forintba került a 13. havi nyugdíj kifizetése. Viszont a kamatbevételek és -kiadások egyenlegeként adódó 761 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 439 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest. Ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évinél magasabb hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került.

A februári hiány máris negligálta a kis januári többlet hatását. Az első két hónap kumulált 1704 milliárd forintos deficitje meghaladja az előző két évben látottat, pedig azok az évek is már a súlyos túlköltekezésről szóltak.

Az év első két hónapjában a központi költségvetési bevételek 11%-kal nőttek a tavalyihoz képest, elsősorban a lakossági befizetések és az uniós támogatások megugrásának eredményeként. Ugyanakkor a tavaly óriási negatív meglepetést okozó áfa-rendszer teljesítménye továbbra sem javul látványosan. A befizetések februárban 2,6%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Kicsit javít a képen, hogy a kiutalások (visszaigénylések) még nagyobb mértékben zsugorodtak (-7,8%), de egyelőre ezzel együtt sem látszik, hogy a nettó áfabevételek óriásit korrigálnának az idén.  

A kormány a költségvetésben szereplő eredeti tervekkel ellentétben már nem 2,9%-os, hanem 4,5%-os GDP-arányos eredményszemléletű hiányt vár az idénre. Mivel ennek átvezetése a költségvetésen csak a 2025-ös büdzsé tervezésével egyszerre történik, valószínűleg csak az EP- és önkormányzati választások után, az év közepe felé tudhatjuk meg, hogy milyen éves pénzforgalmi deficittervhez viszonyítsuk a havonta érkező költségvetési adatokat. Ennél talán előbb jelenik majd meg az Államadósságkezelő Központ átdolgozott finanszírozási terve, amiből majd következtetni lehet az új hiányszámra. 

A bevételekről

A központi alrendszer február végi 5 974,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 611,5 milliárd forinttal, 11,4%-kal magasabb összegben alakultak.

• Társasági adó jogcímen a 2024. év első két hónapjában 140,9 milliárd forint realizálódott, amely az előző év egyenlegét 23,4 milliárd forinttal haladta meg.
• A kisvállalati adóból származó bevétel a 2024. év első két hónapjában 38,3 milliárd forint volt, amely 6,6 milliárd forinttal magasabb az előző év egyenlegénél. Ennek oka az adóalanyok számának jelentős mértékű bővülése. A 2024. év februárjában a KIVA alanyok száma meghaladta a 94,3 ezret.
• A bányajáradék-bevétel az év első két hónapjában 17,5 milliárd forint volt, amely 33,7 milliárd forinttal teljesült alacsonyabban az egy évvel korábbi azonos időszakénál, amelynek fő oka a bányajáradék számítási módjának 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítása.
• Az útdíjakból származó bevétel 2024-től külön mérlegsoron jelenik meg, mely az elektronikus útdíj rendszer és az időalapú útdíj rendszer bevételeinek együttes összegét tartalmazza. Az útdíjakból 2024. február végéig 98,7 milliárd forint bevétel teljesült, amely 20,7 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A magasabb teljesülést alapvetőn a díjrendszereket érintő jogszabályi keretek változása, különösen a külsőköltség-díj bevezetése okozza.
• Egyéb központosított bevételekből – az útdíjak nélkül – február végéig összesen 24,4 milliárd forint bevétel teljesült, amely a törvényi előirányzat 16,8%-ának felel meg. Ezen belül kiemelkedő a bírságbevételekből befolyt 12,0 milliárd forint.
• Az energia ágazat befizetései jogcímen a 2024. év első két hónapjában 27,2 milliárd forint pénzforgalom teljesült, amely az előző év egyenlegéhez viszonyítva 49,6 milliárd forinttal alacsonyabb. Az alulteljesülés számottevő részét az Ural-Brent spread különadó tette ki, de a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) különadó bevételei is jelentősen elmaradtak. A kiegyenlítő erőművek adója esetében szintén jelentős elmaradás figyelhető meg, ennek oka, hogy tavaly februárban a 2022. évi első tizenegy havi kötelezettséget is meg kellett fizetni egy összegben.
• Kiskereskedelmi adó jogcímen az év első két hónapjában 6,6 milliárd forint bevétel teljesült, amely az előző év azonos időszakának egyenlegénél 3,7 milliárd forinttal magasabb. A magasabb teljesülés az elszámolásokhoz és önellenőrzésekhez köthető befizetéseknek köszönhető.
• Az év első két hónapjában az általános forgalmi adóból 1 029,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételtől 12,5 milliárd forinttal marad el.
• A jövedéki adóból származó bevétel az év első két hónapjában 233,0 milliárd forintot tett ki, amely 11,8 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél.

• Pénzügyi tranzakciós illetékből 2024 első két hónapjában 59,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 1,0 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. A bevétel alakulása a bankkártyás ügyletek utáni befizetésekhez köthető.

• A biztosítási adóból származó bevétel az év első két hónapjában 52,3 milliárd forintot tett ki, amely 25,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél. A bevételnövekedés hátterében a 2023. évi biztosítási pótadó-kötelezettség 2024. januári elszámolása áll.

• A személyi jövedelemadó bevétele az év első két hónapjában 766,9 milliárd forint volt, amely 101,0 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Ennek oka a bértömeg növekedése.

• 2024 első két hónapjában a szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része (445,6 milliárd forint) 137,4 milliárd forinttal haladta meg az előző évi azonos időszakában befolyt bevételeket. A bevétel változása az adóköteles jövedelmek növekedésével és az alapok közötti megoszlási arány változásával magyarázható.

A kiadásokról

A központi alrendszer február végi 7 678,9 milliárd forint összegű kiadásai 790,4 milliárd forinttal, 11,5%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.

Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, az állami beruházási fejezet kiadásai, a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, valamint a kamatkiadások. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is.

Címlapkép forrása: Getty Images