A deviza 0,3%-kal 151,97-es szintre szintre süllyedt szerdán a dollárral szemben, átlépve a 151,95-ös szintet, amely 2022 októberében arra késztette Japánt, hogy beavatkozzon a piacokra. A piacokat végül megnyugtatta, hogy Shunichi Suzuki pénzügyminiszter felerősítette a lehetséges lépésekre tett utalásokat.
Nagy figyelemmel kísérjük a piaci mozgásokat
- mondta Suzuki. "Bátor intézkedéseket fogunk tenni a túlzott mozgásokkal szemben, anélkül, hogy bármilyen lehetőséget kizárnánk".
A politikai döntéshozók kifogytak a lehetőségekből, kivéve a deviza megvásárlását, miután a Bank of Japan első kamatemelése 2007 óta nem tudta megváltoztatni a gyengülő pályát. A további rövid távú politikai szigorításra utaló iránymutatás hiánya és a központi bank ragaszkodása ahhoz, hogy a pénzügyi feltételek továbbra is lazák maradjanak, inkább az ellenkező irányba terelte a jent.
Így Japán időt nyer, mielőtt a Federal Reserve megkezdi az amerikai kamatok csökkentését, ami megváltoztathatja a piac dinamikáját. Mindeközben a jen zuhanása a politikai döntéshozókra is nyomást gyakorol, hogy cselekedjenek, mivel az import drágulásával a japán háztartások megélhetési költségeit növeli.
A közelmúlt történéseit tekintve a 152-es szint átlépése beavatkozást indíthat el
- mondta Rodrigo Catril, a National Australia Bank Ltd. sydney-i vezető devizastratégája. "A korábbi csúcs áttörése felgyorsította a mozgást" - mondta a dollár-jen árfolyamra utalva.
Suzuki bátor fellépésre való utalását általában úgy értelmezik, hogy közvetlen beavatkozást jelent a devizapiacra. A jen a megjegyzést követően 151,63-ig erősödött.
Ha a folyamatos verbális intervenciók nem tudják megállítani a jen gyengülését, Suzuki jenvásárlásra szólíthat fel a piacon. A tokiói hatóságok 2022-ben három alkalommal is 9,2 ezermilliárd jent (60,6 milliárd dollár) költöttek a jen megtámasztására, minden alkalommal hangsúlyozva, hogy nem egy adott devizaszintet védtek.
A befektetők arra számítanak, hogy a Japán és más fejlett gazdaságok, különösen az Egyesült Államok közötti kamatkülönbségek továbbra is nagyok maradnak, még azután is, hogy a BOJ a múlt héten megszüntette a világ utolsó negatív kamatlábrendszerét. Ez aláássa a jent, mivel a befektetők máshol a magasabb hozamú devizákat részesítik előnyben.
A tízéves amerikai kincstárjegyek hozama 4,2% körül van, mintegy 3,5 százalékponttal magasabb, mint japán társaiké, ami közel áll az elmúlt évtized legnagyobb különbségéhez.
A fedezeti alapok és a vagyonkezelők együttesen rekordközeli szintű, a japán devizával szembeni negatív pozíciókat tartottak a múlt héten, a Commodity Futures Trading Commission 2006-ig visszanyúló adatai szerint.
Naoki Tamura, a BOJ igazgatótanácsának tagja szerint a monetáris politika irányításának módja fontos lesz a lassú, egyenletes normalizáció szempontjából, hogy véget vessen a rendkívüli mértékű lazításnak.
A központi bank leghűvösebb tagjának e megjegyzései nem változtattak semmit azon a narratíván, hogy a feltételek egyelőre agresszív kamatemelés nélkül is lazák maradnak Japánban.
Kazuo Ueda, a BOJ kormányzója a parlamentben tett megjegyzéseivel kevés támogatást nyújtott a devizának. Bár elmondta, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni az árfolyamok gazdaságra gyakorolt hatását, kijelentette, hogy a nemzet devizapolitikája a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
Címlapkép forrása: Getty Images
