Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek
Gazdaság

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Miért fontos a valorizáció?

Az öregségi nyugdíj összege két tényezőtől függ:

  • az elismert szolgálati idő teljes években meghatározott tartamától függő, nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékétől, és
  • a számított havi nettó életpálya átlagkereset-összegétől, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak ki.

A nyugdíj összege tehát egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset-összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset-összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2024-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2022-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2023-as országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2022-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2023-as év országos nettó átlagkereseti szintjéhez. Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.

A valorizácós szorzószámok minden évben a nettó nemzetgazdasági átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában:

minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is a nyugdíjigénylés évétől függően döbbenetes mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg.

A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjbavonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik.

Két személynek nagyon hasonló életpályával (azonos hosszúságú szolgálati idővel, azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani, Magyarországon azonban mellbevágó mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba.

A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat.

Akár 140%-os eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után nyolc-tíz évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.

(Természetesen a korábban megállapított nyugdíjak összege a megállapítás évét követően a kötelező és rendkívüli emelésekkel nőtt, de a valorizáció miatti elmaradást a nyugdíjnövelés csak a nagyon magas inflációjú években képes ellensúlyozni.)

Ennek tehát az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjéhez kell igazítani, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs, értékkövetési mértékek is megugrottak.

A helyzet megítélését az inflációs nyugdíjemelés mellett árnyalja a 13.havi nyugdíj, ami először 2021-ben egynegyed havi összegben, de 2022-től már teljes összegben, egy havi plusz juttatásként megilleti a jogosultakat – ez a plusz juttatás azonban nem képes megoldani a különböző években megállapított nyugdíjak közötti méltánytalan eltéréseket, hiszen a magasabb összegű újabb nyugdíjak mellé ugyanúgy jár a 13. havi nyugdíj, mint a régebben megállapított nyugdíjak mellé, és ez a plusz ellátás minden esetben az érintett nyugdíjas saját ellátásának az összegével egyezik meg. Kis nyugdíjhoz kicsi plusz, nagyobb nyugdíjhoz nagyobb plusz jár.

Mi lesz idén magasabb 14,2%-kal?

A valorizációs szorzók idén 14,2%-kal emelkednek, az erről szóló kormányrendelet tervezete társadalmi egyeztetés alatt áll (nem mintha az egyeztetésnek ebben az esetben bármi értelme lenne, hiszen a valorizációs szorzószámok képzését egyértelműen meghatározzák a jogszabályi rendelkezések. Bezzeg a 2025-re ígért nyugdíjreform elvileg 2023. december 31-éig elkészült nemzetközi előkészítő anyagáról szóló jelentést még mindig nem bocsátották társadalmi vitára, pedig azt elvileg 2024. június 30-án már le is kellene zárni...).

A folyamatban lévő formai egyeztetést követően várhatóan március végéig megjelenik a 2024. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapítandó nyugdíjak alapjául szolgáló nettó havi életpálya-átlagkereset kiszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámokról szóló rendelet.

Ez egyébként minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják a rendeletet, akik 2024 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

Idén az vonulhat nyugdíjba,

  • aki 2024-ben tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, azaz 1958. december 31. után született, valamint
  • aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti, illetve
  • aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja. 

A 14,2%-os növekedés eredményeként a nyugdíj alapját képező átlagkereset összege nő.

A nyugdíjtörvény szerint nemcsak a nyugdíj számítása, hanem a nyugdíjmegállapítás határidejének alakulása miatt is fontos a valorizációs szorzók közzététele.
Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a nyugdíja alapját képező nettó életpálya-átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani.
Ezekről a szorzókról azonban várhatóan csak 2024. március végén jelenik meg az említett kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján, 2024. januárra vagy februárra eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíjmegállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.
Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le.
A módosított törvényi rendelkezés szerint az ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le,
- ha az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy
- a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, és az általános ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napot megelőzően telik le.
Ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg.
Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő. Nyugdíjelőleget leggyakrabban
- a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve
- nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.
A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)
Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.
A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatot érintő rendelkezés, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíjmegállapító hatóságot a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a végzést a bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjmegállapító hatóság tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.

Valorizációs szorzók alakulása a 2015-2024 közötti években az 1988-2024 között elért keresetek tekintetében
Év 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024
1988 22,119 23,048 24,87 28,078 31,251 34,814 38,191 41,514 48,779 55,706
1989 18,922 19,716 21,275 24,019 26,733 29,781 32,67 35,512 41,727 47,652
1990 15,561 16,214 17,496 19,753 21,985 24,491 26,867 29,204 34,315 39,188
1991 12,399 12,92 13,941 15,739 17,518 19,515 21.408 23,27 27,342 31,225
1992 10,222 10,651 11,493 12,975 14,441 16,087 17,647 19,182 22,539 25,74
1993 8,685 9,049 9,764 11,024 12,17 13,669 14,995 16,3 19,153 21,873
1994 6,822 7,109 7,67 8,66 9,639 10,738 11,78 12,805 15,046 17,183
1995 6,059 6,313 6,812 7,691 8,56 9,536 10,461 11,371 13,361 15,258
1996 5,161 5,377 5,802 6,551 7,291 8,122 8,91 9,685 11,38 12,996
1997 4,159 4,333 4,676 5,279 5,876 6,546 7,181 7,806 9,172 10,474
1998 3,512 3,66 3,949 4,458 4,962 5,528 6,064 6,592 7,746 8,846
1999 3,116 3,247 3,504 3,956 4,403 4,905 5,381 5,849 6,873 7,849
2000 2,798 2,915 3,145 3,551 3,952 4,403 4,83 5,25 6,169 7,045
2001 2,408 2,509 2,707 3,056 3,401 3,789 4,157 4,519 5,31 6,064
2002 2,013 2,098 2,263 2,555 2,844 3,168 3,475 3,777 4,438 5,068
2003 1,761 1,835 1,98 2,236 2,489 2,773 3,042 3,307 3,886 4,438
2004 1,666 1,736 1,873 2,115 2,354 2,622 2,876 3,126 3,673 4,195
2005 1,513 1,577 1,702 1,921 2,138 2,382 2,613 2,84 3,337 3,811
2006 1,406 1,466 1,581 1,785 1,987 2,214 2,429 2,64 3,102 3,542
2007 1,365 1,423 1,535 1,733 1,929 2,149 2,357 2,562 3,01 3,437
2008 1,276 1,33 1,435 1,62 1,803 2,009 2,204 2,396 2,815 3,215
2009 1,254 1,306 1,409 1,591 1,771 1,973 2,164 2,352 2,764 3,156
2010 1,174 1,223 1,32 1,49 1,658 1,847 2,026 2,202 2,587 2,954
2011 1,103 1,149 1,24 1,4 1,558 1,736 1,904 2,07 2,432 2,777
2012 1,08 1,126 1,215 1,372 1,527 1,701 1,866 2,028 2,383 2,721
2013 1,03 1,073 1,158 1,307 1,455 1,621 1,778 1,933 2,271 2,593
2014 1 1,042 1,124 1,269 1,412 1,573 1,726 1,876 2,204 2,517
2015 xxx 1 1,078 1,217 1,355 1,509 1,655 1,799 2,114 2,414
2016   xxx 1 1,129 1,257 1,4 1,536 1,67 1,962 2,241
2017     xxx 1 1,113 1,24 1,36 1,478 1,737 1,984
2018       xxx 1 1,114 1,222 1,328 1,56 1,782
2019         xxx 1 1,097 1,192 1,401 1,6
2020           xxx 1 1,087 1,277 1,458
2021             xxx 1 1,175 1,342
2022               xxx 1 1,142
2023                 xxx 1
2024                   xxx
Forrás: valorizációs rendeletek
A valorizációs szorzók növekedése 2015-2024 között (2024-ben alkalmazandó szorzók)
2015-höz képest 141,40%
 2016-hoz képest 124,10%
2017-hez képest 98,40%
2018-hoz képest 78,20%
2019-hez képest  60,00%
2020-hoz képest 45,80%
2021-hez képest 34,20%
2022-höz képest 14,20%
(2023-as évet nem kell valorizálni, idén ez a referencia bérszint éve)
Forrás: valorizációs rendeletek


Két és félszeres is lehet a különbség

Egyszerű példa révén érthetővé válik, milyen hatást gyakorol a nyugdíjigénylés éve a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegére:

  • ha valaki éves nettósított keresete 1988-ban például 100 ezer forint volt (ez nem is számít rossz nettónak, hiszen abban az évben a bruttó átlagkereset 107.606 Ft volt),
  • és a nyugdíját 2015-ben kérte megállapítani, akkor az 1988-as nettó keresete 22,119 x 100.000 = 2.211.900 forinttal számított be a 2015-ben megállapított életpálya átlagkeresetébe, ezzel szemben
  • ha a nyugdíját 2024-ben kéri megállapítani, akkor ugyanez a kereset már 55,706 x 100.000 = 5.570.600 forintot ér az átlagkereset idei számítása során.

Minden évre ugyanígy kell eljárni, az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval föl kell szorozni az adott évre számított nettó keresetet. Ennek összesített eredményeként egy hasonló életpályát befutott ember 2015-ben megállapított nyugdíja induló értékénél az idei nyugdíj 141,4%-kal lehet magasabb (vagyis a 2015-ös 2,5-szerese lehet), pedig az igénylés évén kívül nem változott semmi.

Természetesen a 2016-2023 években végrehajtott nyugdíjemelések és a 2021-ben részlegesen, 2022-től teljes értékben visszaépített 13. havi nyugdíj enyhíti ezt a drámai méltánytalanságot, de megnyugtatóan orvosolni nem képes.

Ezért kellene a nyugdíjemelésnek az infláció mellett ellensúlyoznia a nyugdíjmegállapítás módszeréből fakadó anomáliákat is.

Miután a mindenkori nyugdíjmegállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását.

Valorizációs korrekció kellene

Ennek a valorizációs eljárásnak az eredményeként a friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében kielégítően igazodik a nemzetgazdasági átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése. Ennek oka a jelenlegi nyugdíjemelési módszer, amely szerint a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, így minden olyan évben, amikor a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedési üteme magasabb, mint az infláció mértéke, a nyugdíjasok lejjebb csúsztak a viszonylagos elszegényedés csúszdáján.

Nem véletlen, hogy egyre erőteljesebbé vált az elmúlt években a svájci indexálás visszahozatalára irányuló követelés.

Ha a svájci indexálást alkalmazták volna a nyugdíjemelés során 2015 óta, akkor az átlagnyugdíj összege 2024-ben meghaladhatná a 280 ezer forintot.

A nyugdíjemelésnek azonban nem csak a relatív lecsúszást kell lassítania (ezt megteszi a 13. havi nyugdíj visszavezetése is), hanem a korábban megállapított – és emiatt fokozottan zsugorodó értékű – nyugdíjjal rendelkezőkkel szembeni méltánytalanságot is orvosolnia szükséges. Ezért a nyugdíjemelés rendszerébe a béreket és az inflációt előre meghatározott százalékos mértékben követő vegyes indexálás mellett mielőbb célszerű lenne beépíteni a korábbi évek elszegényedési csúszdáján egyre mélyebbre süllyedt nyugdíjak kompenzációs növelését biztosító, azaz a valorizációs szorzók mindenkori értékéhez igazodó korrekciós indexálást is.

Ha ez nem történik meg, akkor a 13. havi nyugdíj csillapító hatása ellenére elkerülhetetlenné válhat a nyugdíjak külön korrekciós célú emelése annak érdekében, hogy csökkenjen a nyugdíjak összegeiben a nyugdíjazás éve szerinti méltánytalan eltérés és a nyugdíjak között kialakult indokolatlan aránytalanság, amelynek semmi köze a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek és a szolgálati idő hossza szerint kialakult, indokolt különbségekhez.

A nyugdíjemelés rendszerének ráadásul nem csak a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást kell kezelnie, hanem a nyugdíjas társadalom szétszakadását is. A szétszakadást csak a nyugdíjemelés differenciált mértéke lassíthatja, például a sávos nyugdíjemelés módszere révén, amikor a kisebb nyugdíjas nagyobb arányú vagy nagyobb összegű nyugdíjemelésben részesül.

A minden nyugdíjast a saját mindenkori januári nyugdíja összegével egyező összegben megillető 13. havi nyugdíj ezt a szétszakító hatást turbófokozatba kapcsolta, miután a 13. havi nyugdíjnak nincs felső küszöbértéke. Azokban az európai nyugdíjrendszerekben, amelyekben a 13. havi ellátáshoz hasonló plusz juttatás működik, a kifizethető összeget korlátozzák vagy mindenkire azonos összegben határozzák meg.

A nyugdíjemelés svájci típusú vegyes indexálásra épülő átalakítása tehát szükséges, de nem elegendő, mellette

  • a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és
  • a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe.

Címlapkép forrása: Getty Images

RSM Blog

Mit kockáztatunk HR nélkül?

A vállalatok jelentős részének életében meghatározó szerepe van a HR tevékenységnek, mert a jól átgondolt HR stratégia támogatja a munkatársak, megtartását, motiválását, fejlesztését,

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
coffee