Amint a Portfolio ősszel elsőként megírta: Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében 2023 első felében, és a gázáraknál is kirívó volt a helyzet több fogyasztói sávban. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és bár azóta a gáz- és áramárak jócskán mérséklődtek a nagykereskedelmi piacon, de
még mindig magas árszintekről beszélhetünk a hosszú távú átlaghoz képest, ami sok kérdést felvet.
Emiatt tavaly áprilisi nagy sikerű Vállalati Energiabeszerzés konferenciánk után továbbra is indokolt körbejárni a vállalatok áram- és gázbeszerzési lehetőségeit, a mostanában jellemző szerződéses kereteket, azok potenciális kockázatait, továbbá az energiaárak várható alakulását és a fedezési stratégiákat, felkészülve a következő gáz- és áramévre. Ezekről is szó lesz a program első szekciójában.
Az első szekció címének ezt adtuk: "Energiaár kilátások, energiabeszerzési és energiakereskedelmi tendenciák a turbulens időszak után – Vissza a nyugodt hétköznapokba?", és terveink szerint három előadás és egy panelbeszélgetés keretében járjuk körbe a témát. Terveink szerint egy rangos brüsszeli előadó után Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára tart előadást, akit Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója követ előadásával. Utánuk az Oppenheim Ügyvédi Iroda két neves szakértője, Dr. Hanis Dávid, illetve Dr. Légrádi Gergely partnerek az energia szektor szerződéseinek legújabb tanulságairól, válaszairól, illetve a piaci és a jogszabályi környezet változásairól tartanak előadást.
Őket egy panelbeszélgetés követi, amelyet Pletser Tamás CFA, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipar elemzője vezet, és amelyben energiapiaci szakértők, kereskedők, és egy nagyobb ipari felhasználó beszélik át az energiabeszerzési szerződések tapasztalatait, és az új gáz- és áramévre való felkészülés hatékony lépéseit. A beszélgetésben részt vesz többek között Hiezl Gábor, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. vezérigazgatója, Hornyák Péter, az Axpo Energy Romania S.A Magyarországi Fióktelepe senior Originatora, Nagy-Bege Zoltán, a CIGA ENERGY SA Energia Piac Osztályának igazgatója, a román Energiahivatal volt alelnöke, illetve Németh Gábor, a ZOLTEK Zrt. vezérigazgató helyettese.
A második szekció a tudatos energiamenedzsment szempontjából a kiinduló helyzettel és a megoldási irányokkal foglalkozik. Így tehát egyrészt azzal, hogy tudják-e egyáltalán a vállalkozások: mire mennyi energiaköltségük megy, ami a mérés, az adatok és az okos, innovatív és digitalizációs megoldások, rendszerszintű felmérés és tervezés fontosságára irányítja rá a figyelmet. Emellett azzal is foglalkozunk, hogy hogyan (tervezés) és milyen megoldási irányok mentén tudják mérsékelni az energiafelhasználásukat (végrehajtás) a vállalkozások. Végig kell tehát gondolniuk, hogy milyen jövőbeli energiafelhasználási pályát terveznek, az milyen költségcsökkentési lehetőségekkel jár, és ezt a tervezett energiafogyasztási profilt hogyan, milyen irányokból tudják fedezni.
Ezeket a kérdéseket járja körbe a második szekciónk, amelynek ezt a címet adtuk: "Az energiafelhasználás mérése és a csökkentésének irányai - Optimalizálás, rugalmasság, digitalizáció, okos megoldások". A szekció nyitó elődását a Solar Markt delegált képviselője tartja, majd Németh Gábor, a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója következik, őket két vállalati esettanulmány követi a minél több kézzelfogható javaslat bemutatása érdekében. Elsőként Berényi Gábor, a Smart Solar Kft. ügyvezetője mutat be egy esettanulmányt az optimalizált energiatermelésről és felhasználásról, majd Boros Robin, a Magyar Telekom Nyrt. PKI és IT biztonsági specialistája az ESG megoldások és az energiaoptimalizáció tapasztaltairól beszél saját vállalata esetén.
A harmadik szekcióban azt a kérdést járjuk körbe, hogy az a vállalkozás, amely már tudja a saját energiafelhasználását tudatosan mérni és az okos megoldásokkal, optimalizációval, kisebb energiahatékonysági átalakításokkal már mindent megtett a csökkentés érdekében, az mit tehet még? Melyek a nehezebben elérhető "gyümölcsök", a nagyobb energiamegtakarítással járó átfogó beruházások? Azt is körbejárjuk, hogy hogyan érdemes ezeket a projekteket megtervezni és végrehajtani, illetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) előnyeit hogyan lehet kihasználni anyagi értelemben is. Ezek miatt adtuk harmadik szekciónknak ezt a címet: "Energiahatékonysági beruházások a tudatos energiamenedzsment szolgálatában – A könnyebbtől a nehezebben elérhető gyümölcsökig vezető út".
A szekció nyitóelőadását Vedres Péter István, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fenntartható Fejlődés Főosztály főosztályvezetője tartja arról, hogy milyen energiamegtakarítási lehetőségek vannak az EKR rendszerben. Őt követi Kádár Márton, a HUPX/CEEGEX értékesítési vezetője, aki az EKR-beli új tőzsdei kvótaértékesítés, illetve a GO piaci lehetőségekről beszél. A vállalati esettanulmányok sorát Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója folytatja, aki a karbon semleges működés felé vezető útról beszél saját vállalatának tapasztalatai alapján.
A fentieket egy olyan panelbeszélgetés követi, amelyben az energiahatékonyság útjait, az energetikai audit kérdését, az új ESG-törvény célkitűzéseit, illetve a gyakorlati szempontokat járjuk körbe a vállalatok tervezés feladatai körében. A beszélgetést Weinhardt Attila, a Portfolio Csoport vezető elemzője vezeti, és részt vesz benne Csordás Zoltán, az AUTENT Solutions Kft. ügyvezető tulajdonosa, Flaisz Ágoston, a Planet Energy Kft. ügyvezetője, Kovács Gábor, a Forest-Vill Kft. stratégiai igazgatója, ifj. Lakics László, a Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, és Pulger Veronika, környezetmérnök, minőségügyi mérnök, az Energiaügyi Minisztérium Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztályának illetékese is.
A negyedik szekcióban a vállalatok zöldítési törekvéseit, hangsúlyosan a megújuló energiafelhasználásban rejlő lehetőségeket és a csatlakozási, illetve a rendszerhasználati kihívásokat járjuk körbe, rámutatva az energiaközösségekben rejlő lehetőségekre, illetve a végig gondolandó feladatokra, megtérülési kérdésekre. Számos kérdés felmerül ugyanis a saját célú zöld áramtermelés megvalósítása, illetve a gyorsan növekvő naperőművi kapacitások terén, így például az, hogy hogyan összehangolni az időjárásfüggő megújulók ingadozó termelését és az áramfelhasználási szükségletet. Emellett új lehetőségek is megnyíltak például a nagyobb ipari szereplők számára a mérőn túli világ jogszabályi változtatásaival, és a tárolótelepítési pályázattal. Mindezek miatt a negyedik szekciónk címének ezt adtuk: "Zöldítési törekvések, saját energiatermelés megújulókkal – Lehetőségek és kihívások".
A szekció nyitóelőadását Luczay Péter, az Alteo termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese tartja, majd Fehér Róbert, a 8G Energy Zrt. vezérigazgatója következik, aki a zöld áramtermelés és fogyasztás összhangjának megteremtéséről és elosztási kérdésekről beszél.
A konferencia záró programjaként a panelbeszélgetés a megújuló energiatermelés lehetőségeit, korlátait, az energiaközösségek felértékelődő szerepét járja körbe. A beszélgetést Dr. Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke vezeti és részt vesz benne Balástyai Márk, a Futureal Energy vezérigazgatója, Ercsey Tamás, az energo hungary Kft. üzletfejlesztési és sales vezetője, illetve a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ) elnöke, Dr. Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke, és Szabó Gábor, a Schneider Electric Renewable Energy and Carbon Advisory Senior Consultant szakértője.
Az április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című rendezvényünk részletei itt érhetők el, az egésznapos szakmai programot itt találja, az eseményre az utolsó helyek egyikeként még itt regisztrálhat.
Címlapkép forrása: Getty Images
Címlapkép forrása: Angel Garcia/Bloomberg via Getty Images
