A házassági vagyonjogi szerződés, vagy ahogy a hétköznapi nyelvben hívják, a házassági szerződés egyre elterjedtebb jelenség Magyarországon, de még mindig messze áll attól a gyakoriságtól, amely megfelelne a válások magas számának.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a Portfolio Checklist csütörtöki adásában beszélt arról, hogy bár az elmúlt évtizedben emelkedett az ilyen szerződések száma, a növekedés meglehetősen lassú.
Harminc éve a házassági szerződést jellemzően a bizalmatlanság jeleként értelmezték, és csak szélsőséges esetekben fordult elő, hogy a házastársak ilyen megállapodást kötöttek. Napjainkban azonban a középosztály növekvő vagyona és a válásokból adódó anyagi veszteségek tapasztalata miatt egyre többen döntenek ezen megoldás mellett – mondta el a podcastben a közjegyző.
Miről szól egy ilyen szerződés?
Tóth Ádám a Checklistben elmondta: a házassági vagyonjogi szerződések elsősorban a vagyon megosztására vonatkozó viszonyokat tisztázzák a házasfelek között, és lehetővé teszik, hogy a házastársak eltérjenek az általános szabályoktól, amelyek szerint a házasság alatt megszerzett vagyon közös. Ezzel párhuzamosan fontos szerepet játszhatnak harmadik felekkel szemben is, például öröklés vagy kártérítések esetén.
Egy ilyen szerződés ugyanis nagyban hozzájárulhat, hogy egy esetleges örökléskor ne legyen jogvita például az özvegy és a korábbi kapcsolatból származó gyerekek között. E mellett pedig akkor is érdemes lehet vagyonjogi szerződést kötni, amikor egy aktív házasságban az egyik fél fokozott pénzügyi kockázatnak teszi ki magát, például cégvezetőként a magánvagyonával is felelnie kell szakmai döntésekért vagy egy nagyobb hitelt vesz fel.
Ilyenkor a házassági vagyonjogi szerződés segíthet ugyanis elkülöníteni a személyes vagyon egy részét, így védelmet nyújtva a másik házastárs, valamint a nevére kerülő vagyontárgyak számára.
A kamarai vezető felhívta a figyelmet: különösen fontos, hogy a szerződés tényét rögzítsék a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásában, ennek hiányában ugyanis a szerződésben foglaltakat harmadik féllel fennálló jogvita esetén nem lehet felhasználni.
A házassági szerződések tartalma változó lehet, attól függően, hogy a párok milyen vagyoni helyzetből indulnak ki. Lehet szó benne már meglévő vagyonról, jövőbeli vagyonról, megtakarításokról, öröklésről, de akár üzletrészekről és azok hozamairól is – közölte a podcastben Tóth Ádám.
A teljes interjú meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is, a harmadik könyvjelzőtől:
Az interjú és a cikk megjelenését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatta.
Címlapkép forrása: Shutterstock
