Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.
A szenátusi tagok azt írják a levélben, hogy az ügynökség
aláásta az energiabiztonságot azáltal, hogy visszahúzza a tradicionális (fosszilis) energiahordozókba, azaz az olajba, földgázba és szénbe történő elegendő befektetést.
Azt is írják a levélben, hogy
A közelmúltig az IEA értékes, megbízható információforrásként szolgált az olajpiacok biztonságával kapcsolatban, és olyan mechanizmust biztosított, amellyel az olajfogyasztó országok hatékonyan reagálhatnak az olajhiányra.
Szerintük az elmúlt években azonban az IEA energiaigény-modellje "már nem ad a politikai döntéshozók számára kiegyensúlyozott értékelést az energia- és klímajavaslatokról".
Úgy látják: a párizsi székhelyű ügynökség "az energiaátmenet pompomlányává" vált.
"Az éves mérlegünk többletről enyhe hiányra tolódik el" – áll az IEA utolsó jelentésében, hozzátéve, hogy jelenleg hatalmas mennyiségű olaj "van vízen", és ezek a tanker-rakományok némi enyhülést hozhatnak a piacon, amikor a hajók elérik végső céljukat.
Az IEA márciusi publikációjában napi 110 000 hordóval (bpd) 1,3 millió hordóra módosította 2024-re szóló keresletnövekedési előrejelzését, szemben a múlt havi jelentésben várt 1,2 millió hordóval. Az előrejelzésben szereplő növekmény okai egyfelől örvendetesek és viszonylag jól becsülhetőek. Olyan tényezőkön alapulnak, mint például az Egyesült Államokban várt gazdasági élénkülés miatt javuló amerikai belső olajkereslet kilátások, másrészről az aktuális geopolitikai feszültségek elemzésén, például a Vörös-tengeren zajló kereskedelmi forgalom zavarai miatt meghosszabbodó szállítási útvonalak növekedő technikai- (bunker) üzemanyag-felhasználása következtében megugró kereslet. Ez utóbbi típusú tényezők már sokkal nehezebben számszerűsíthetőek és előrejelezhetőek időben és hatásukban.
A másik oldalon, a március 12-én közzétett havi jelentésében az OPEC a globális olajkereslet "robusztus", napi 2,2 millió hordós növekedésére számít 2024-ben, 2025-ben pedig további 1,8 millió hordós éves bővülésre számít. A kartell optimizmusának leírt-kimondott oka a világgazdaság várt fejlődése, és az annak okán prognosztizált növekvő energiaigény. Az OPEC szerint a reáljövedelem szintjének emelkedése, a fogyasztói vásárlóerő javulása és az előrejelzések, miszerint a nagy központi bankok idén elkezdik csökkenteni a kamatlábakat, mind támogatják a gazdaságokat.
Korábban nem volt ekkora eltérés a két intézmény előrejelzéseiben.
Mindkét szervezet fontos szerepet tölt be a globális energiapiacon. Az IEA az energiafogyasztók érdekeit képviseli, míg az OPEC az olajtermelők érdekeit. A két szervezet gyakran együttműködik az energiapiaci stabilitás fenntartása érdekében.
A realitások okán megemelt keresleti kilátások ellenére, az IEA véleménye az olajfogyasztás növekedéséről továbbra is sokkal konzervatívabb (vagy, a megújulók szemszögéből nézve, sokkal progresszívabb), mint az OPEC-é. Márpedig levélírók szerint ez elbizonytalanítja az olaj-, és más fosszilis üzemanyagok értékláncaiba befektetőket, ezzel pedig végső soron a kínálat elmaradásához és a piac instabilitásához vezet – és így kontraproduktív módon pontosan a kívánt új, karbonszegény technológiák terjedésének lassításához járul hozzá.
Való igaz, a fosszilis üzemanyagok iparága éppen csak kezd magához térni az 2020-as éveket megelőző árháborúk és túltermelési válság, majd az azt követő COVID-összeomlás és a legutóbbi évek ESG-policyk miatti jövedelmezőségi és stabilitási sokkjaiból.
Bár már újra látni első fecskeként intézményi (jelesül, az Amerikai Eximbank) olajipari befektetéseket, de
a világ két nagy thinktankjának előrejelzéseiben tapasztalható ekkora széttartás biztos nem segít általában az energetika, mint iparág megnyugvásában.
Márpedig az alternatív technológiák jelenlegi kereskedelmi készültségi szintjükön még nem állnak készen a áramtermelésben, közlekedésben, fűtésben stb. átvenni a fosszilisek helyét.
Különösen nem, ha figyelembe vesszük hogy ezek még egyáltalán nem alkalmasak gazdaságos kiegyenlítő-energia szolgáltatásra a nagy elosztóhálózatok megbízható üzemeltetéséhez. Így egy erőltetett fosszilis kivezetés, megfelelő alternatív átmeneti rendszerekbe történő invesztíciók nélkül, a várható ellátási problémákkal pont a megújulók alatt vágja a fát.
Címlapkép forrása: Shutterstock
