Siegfried Russwurm, a Német Iparszövetség (BDI) elnöke szerint Olaf Scholz német kancellár nyilvánvalóan alábecsüli a helyzet súlyosságát. A Süddeutsche Zeitung című lapnak a "közlekedési lámpa" (piros-sárga-zöld) koalíció kormányzati ciklusából eddig eltelt időre vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy az "két elvesztegetett év volt, még azzal együtt is, hogy a helytelen irányt jórészt az előző ciklusban jelölték ki". Russwurm - aki már tavaly júniusban szorgalmazta, hogy a német kormány tegyen többet a vállalatok külföldre vándorlásának megakadályozásáért - elmondta: a BDI rendszeresen tárgyal Robert Habeck gazdasági miniszterrel és Christian Lindner pénzügyminiszterrel.
A kancellártól gyakran halljuk, hogy a kereskedők mindig panaszkodnak. Ez azt mutatja, hogy a kancellári hivatal egyértelműen alábecsüli a helyzet súlyosságát
- jelentette ki.
Peter Adrian, a német kereskedelmi és ipari kamarák szövetsége, a DIHK elnöke a dpa hírügynökségnek szerdán azt mondta: "a vállalatok körében óriási a bizalomvesztés a politikával szemben".
Mi lesz a GDP-vel?
Eközben vezető gazdaságkutató intézetek csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, mivel megítélésük szerint nem csak belföldről, de külföldről is "ellenszél fúj" a német gazdaságra. A vállalkozásokat a gazdaságkutatók szerint leginkább a gazdaságpolitikával kapcsolatos folyamatos bizonytalanság nyomasztja.
Marie-Christine Ostermann, a német családi vállalkozások szövetségének elnöke rámutatott, hogy nap mint nap születnek Németország és Európa mint üzleti helyszín elleni döntések.
A nemzetközileg aktív családi vállalkozásoknak csak 25 százaléka hajlandó még mindig Németországban befektetni, a romló telephelyi feltételek miatt
- mondta.
A négy vezető gazdasági képviseleti szervezet a legutóbbi, március eleji müncheni találkozó előtt tíz konkrét reformjavaslatot tartalmazó dokumentumot juttatott el Olaf Scholz kancellárnak. "A kancellári hivatal válasza: nagy semmi" - állapította meg Russwurm. "Vagy vegyük a bürokráciacsökkentési törvényt, amire 442 konkrét javaslatot nyújtottak be. A kormány ebből tizeneggyel foglalkozott".
A gazdasági érdekképviseletek nemzetközileg versenyképes villamosenergia-árakat, gyorsabb tervezési és engedélyezési eljárásokat, kevesebb bürokráciát és adóreformot követelnek.Scholz a müncheni találkozón világossá tette számukra, hogy nem lát pénzügyi mozgásteret átfogó adócsökkentésre.
Viszont óva intette őket attól, hogy Németországot mint üzleti helyszínt rossz színben tüntessék fel.
A kancellár rámutatott a külföldi vállalatok milliárdos beruházásaira Németországban. Pozitív példaként hozta fel a megújuló energiák gyors elterjedését és a külföldi szakképzett munkaerő könnyebb bevándorlását.
A DIHK elnöke szerint viszont egyértelmű szakadék tátong a kancellár által gyakran emlegetett "német tempó" és a vállalatok által megélt mindennapi valóság között. "Ebben a helyzetben sürgősen szükség lenne a gazdasági keretfeltételek egyértelmű javítására, hogy a német gazdaság a lehető leggyorsabban visszatérhessen a növekedési pályára. Ez pedig a valóság felismerésével kezdődik. A kancellárnak és kabinetjének meg kell mutatnia a vállalatoknak, hogy megértették, milyen helyzetben van a gazdaság, és végre be kell indítaniuk a gyorsító turbót" - fogalmazott Peter Adrian.
Christoph Ahlhaus, a BVMW kkv-szövetség ügyvezető igazgatója azt mondta: "minden jogos kritika mellett szerintünk a koalíció felismerte, hogy sokkal többet kell tenni Németország növekedési pályára helyezése érdekében. Ezért felhívást intézünk a kormányhoz és az ellenzékhez, de a vállalkozásokhoz és a társadalomhoz is: fogjunk össze, és tereljük vissza az országot a rendes kerékvágásba." Hozzátette, hogy a kancellárnak döntő szerepe lehetne a folyamat előmozdításában.
A gazdasági és a pénzügyminiszter másképp ítéli meg a vállalatok helyzetét és a német versenyképességet, mint Olaf Scholz kancellár. Mindketten elismerik, hogy a gazdaság motorja akadozik, és ígéretet is tettek a probléma orvoslására - de nagyon eltérő elképzeléseik vannak a javítás módjáról.
Habeck "reformélénkítő" csomagot léptetne életbe, egyebek között a zöld technológiáknak nyújtott adókedvezményekkel. Lindner viszont "gazdasági fordulatról" beszél, amit a bürokrácia csökkentésével és széleskörű adócsökkentésekkel kíván elérni. A társasági adót például a lehető leghamarabb 30 százalék körüli értékről 25 százalékra csökkentené a Rheinische Post napilapnak adott interjúja szerint.
Címlapkép forrása: Getty Images
