Szenved az export, és közben új történelmi csúcsot állított be a külkereskedelmi többlet

Bár tavaly többször láttunk 1 milliárd euró feletti havi többletet, ilyen óriási áruforgalmi szufficitet még nem. Ezzel természetesen az év első két hónapjának egyenlege is történelmi csúcson van (2,2 milliárd euró), ám ami ennél is látványosabb, hogy az egy évre visszatekintő gördülő egyenleg már 11 milliárd euró felett jár.

Az ilyen gyors javulás mögötti okra reflexből érkezhet az egyszerű aritmetikai válasz: a kivitel gyorsabban nő, mint a behozatal. Ám ha megnézzük, az export euróban számolva 2,4%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Vagyis az állításunkat úgy kell pontosítanunk, hogy az óriási többlet kialakulásának oka az import exportnál is gyorsabb (-11,6%) visszaesése. Ez azért minőségileg más jelenség. Nem arról van szó, hogy a gyorsan növekvő magyar gazdaság exportszárnyalása miatt van egyre nagyobb külkereskedelmi többlet, hanem az import visszaesése messze túlkompenzálja az exportcsökkenés külkereskedelmi egyenlegre gyakorolt hatását.

Bár a KSH előzetes külkereskedelmi jelentése még nem tartalmaz részletes számokat, a korábbi hónapok mintái alapján viszonylag magabiztos kijelentéseket tehetünk a furcsa jelenség okairól. Az export szenvedése nem meglepő, az ipari termelés trendje is azt mutatja, hogy a főbb piacaink lassulása miatt a külső kereslet szűkül. Az import ennél is nagyobb zuhanása több tényezőre vezethető vissza. A látványos elem az energiabehozatal értékének csökkenése. 2024 elejére még mindig igaz, hogy az energiaárak korrekciójának hatása rányomja a bélyegét az energiaimportra: euróban számolva alig több mint fele annyit fizetünk gázra és áramra, mint egy évvel ezelőtt. Ezen kívül a belső kereslet gyengesége is visszaveti a behozatalt. A feldolgozott áruk és a beruházási termékek importja egyaránt zsugorodik.