A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal mérséklődött februárban az előző hónaphoz viszonyítva - derül ki a KSH adataiból.
Mindez arra utal, a decemberi megugrás és a januári stagnálás nem jelentette, hogy a szektor kikerült a gödörből. Pedig minden esély megvolt erre, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum már decemberben emelkedett, vagyis ezt az összeget az érintettek már januárban megkapták. Februárban pedig a pedagógusok is kézhez vehették az emelt bérüket.
A kiskereskedelem megint távolodott a 2021-es szinttől: naptárhatással és szezonálisan igazítva 2,3 százalékkal kisebb a volumen.
A forgalom éves bázison 1,1 százalékkal nőtt naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,7 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,3 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,1 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1 százalékkal csökkent.
Az internetes kereskedelmet alapjaiban forgatta fel a Temu érkezése. Ezzel részletesen foglalkoztunk a Checklist podcastban is. A műsor meghallgatható a lejátszóra kattintva:
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 3,9 százalékkal nagyobb lett.
A kiskereskedelem gyengélkedése azért is rossz hír, mert az elemzők az idei évre vonatkozóan a reálbérek megugrásán keresztül a fogyasztás beindulásától várják a gazdaság élénkülését. Az első két hónap kiskereskedelmi adatai alapján úgy néz ki, hogy indokolt a közgazdászok óvatossága az idei GDP-növekedésre vonatkozóan, és az is, hogy a kormányzat 2-3% közé rontotta a növekedési várakozását.
Címlapkép forrása: Getty Images
