Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.
A forró háború kirobbanását megelőzően pont egy évvel az ukrán áramtőzsdén és OTC piacon értékesített áram annak forrása szerint a következő összetételű volt:
Ez egy némileg furcsa „rangsor”, különösen tekintve az akkor még érintetlen nukleáris kapacitások mértékét és önköltségét. Oka az akkori ukrán oligarcha-erőviszonyokban (a főleg szénerőművekkel operáló magáncég DTEK túlsúlya a termelés és értékesítés területén) keresendő, és nem válik a rendszer dicséretére. Azonban a 2021-ben már visszaépíteni kezdett (állami) nukleáris és vízierőművi-rendszerek növekvő kibocsátása hatására 2021 végére - 2022 elejére a pole-pozíciók módosultak. Az ukrán Energiaügyi Minisztérium szerint 2021 végén az összesen 156,5 milliárd kWh villamos energiát termelő Ukrajnában a villamosenergia-termelés szerkezete a 2021-es év egészét nézve a következőképpen alakult:
- Atomerőművek - több mint 55%;
- TPP és CHP - 29,3%, ami 12,5%-kal kevesebb, mint 2020-ban;
- Víz - 6,7%;
- A megújuló energia (nap, szél, stb.) részaránya meghaladta a 8%-ot.
2022 elején Ukrajna egységes energiarendszerében a következő termelő kapacitások működtek az ukrán energetikai tárca jelentése:
- 4 atomerőmű;
- 50 nagyobb TPP (hőerőmű, főleg: szén);
- 11 nagyobb vízerőmű;
- Az elmúlt években jelentősen nőtt az ipari nap- és szélerőművek száma, ezek legtöbbje Ukrajna déli régióiban található.
Valószínűleg nem lep meg senkit az az állítás, hogy a megtermelt és piacosított villamos energia önköltségét tekintve a legolcsóbb áramot az atom- és vízerőművekben állítják elő. A termelés volumenében szintén messze meghatározó ez a két kategória, de az energia átviteli- és elosztó rendszer sajátosságai és a 2008 óta az ukrán piacon is „nagyot menő” megújulók miatt lehetetlen a TPP-k sokkal nagyobb arányú kiváltása.
Tehát ha valaki tartós zavart kíván előidézni az ellátásban, akkor logikusan a nukleáris és szénalapú kapacitásokat fogja célozni.
Bár a hányatott sorsú Zaporozhye-i atomerőmű (ZNPP) példája nem megnyugtató, de azért ismert John Travolta mondása a „Broken Arrow” című filmből (1996): „we don’t shoot at nukes!”, azaz az atomerőművek közvetlen rombolása nem comme il faut.
Marad viszont a volumen- és rendszerstabilitásért egyaránt felelős vízi- és hőerőművek pusztítása.
A fenti áttekintés után nézzük meg, hogy mi is történt az ukrán energetika frontján 2024. március 22-én és azóta (érthető módon, a korábban az EU-shoz igazodó részletes központi adatszolgáltatás a háború kezdete óta meglehetősen szűkszavú).
Az időben visszafelé haladva, kezdjük az Energetikai Minisztérium egyik utolsó helyzetjelentésével:
2024. március 31.
Anasztázia Shepeleva. A Donyecki, Dnyipropetrovszki, Szumi-i és a Poltava régiókban március 30-án, szombaton este a Rendszerirányító Ukrenergo diszpécsere utasítására ismét bevezették a rendkívüli leállási ütemtervet - jelentette az ukrán Energiaügyi Minisztérium.
Az intézkedés oka az átviteli Rendszerirányító nagyfeszültségű hálózatának és az elosztórendszerek túlterhelésének megelőzése érdekében alkalmazott hálózati korlátozások
- magyarázta a hivatal. (Ezekben a régiókban az előző napon egyébként feloldották a korlátozásokat.) Emellett továbbra is óránkénti áramszünet van érvényben Harkov megyében, ahol jelenleg 62 település 18 300 háztartásában van áram nélkül. A Hmelnicky-i Atomerőművet ugyanakkor újra csatlakoztatták a hálózathoz.
Március 29.
"A március 29-i orosz támadás következtében Dnyipropetrovszk, Vinnica, Ivano-Frankivszk, Lviv, Cserkaszi és Csernyivci régiókban megsérült több energetikai létesítmény, és egyes régiókban vészhelyzeti áramszüneteket kellett bevezetni. Az odeszai régió egyik alállomásán a berendezések vészleállítására is sort kellett keríteni, aminek következtében mintegy 70 ezer fogyasztót kapcsoltak le ideiglenesen a hálózatról."
A DTEK-csoport, mint most is meghatározó elosztási- és termelő üzemeltető, honlapján található publikációk között egy összefoglaló helyzetjelentés március 29-ről:
"Új orosz rakéta- és dróntámadás ért három ukrajnai DTEK hőerőművet, súlyosan megrongálva a berendezéseket, és megsebesítve egy dolgozót. A DTEK szakemberei intenzíven dolgoznak a kár mértékének felmérésén és a helyreállítási műveleteken."
"Az orosz támadások – amelyek az ukrán vízerőműveket is célba vették – pontosan egy héttel az ukrán energiarendszer elleni legnagyobb orosz támadás után történtek. Ezek a támadások a DTEK rendelkezésre álló termelőkapacitásának felét megsemmisítették."
Az egy héttel korábban működött hat DTEK erőmű közül ötben súlyos károk keletkeztek.
Március 23.
A koncentrált támadások második napja után, a legnagyobb forgalmú Régiók és a Rendszerirányító vezetőinek reggeli összesítői szerint a helyzet Odessza és Kharkiv régiókban a legproblémásabb.
Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo Igazgatóságának Elnöke a helyzetet a "legsúlyosabb" jelzővel írta le.
Az ENSZ becslései szerint az orosz támadást követően összesen 1,5 millió ukrán maradt áram nélkül.
Március 22.
A nagy vízierőműveket összefogó állami Ukrhydroenergo holding közleménye 2024. március 22-én többek között ezt tartalmazta: "A Dnyipro Erőművet ért többszöri rakétacsapás következtében az erőmű elektromos berendezései és hidraulikus egységek is károsodtak. Jelentős számú épületszerkezet sérült meg. Az erőmű nem termel áramot."
Következmények. "A vízenergia kulcsszerepet játszik a csúcsterhelés szabályozásában. Az energiarendszerrel összefüggésben Ukrajna több mint 1000 MW szabályozó kapacitást veszített. Kompenzációs mechanizmusokat kell találni a fogyasztók energiaellátására. Ezek azonban komoly veszteségek az energiarendszer számára most, az energetikai létesítmények elleni folyamatos terrortámadások közepette."
Herman Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter úgy fogalmazott: "március 22-én az orosz csapatok hatalmas léptékű egyidejű támadást intéztek Ukrajna ellen. Eddig ez az egyik legnagyobb, az energetikai rendszer ellen intézett egyidejű támadás, melynek eredményeképpen több város teljesen áram nélkül maradt, többhelyen vészhelyzeti menetrendeket léptettek érvénybe, és már tudunk az első sérültekről is.
Nem pusztán az a cél, hogy károkat okozzanak, hanem a tavalyi évhez hasonlóan ismét megpróbálnak nagyarányú üzemzavarokat előidézni az ország energiarendszerének működésében.
"Sajnos vannak találatok, károk a termelő létesítményekben, a villamosenergia-átviteli és -elosztó rendszerekben különböző régiókban” – jegyezte meg.
Komoly a helyzet, magyarországi vonatkozások
Számos régió számos ismert és ismeretlen városának beszámolójával lehetne még a sort folytatni.
Az ország áramtermelő kapacitásának - sokszor ugyanitt került megtermelésre a hő- és melegvízellátás is - 30-40%-a március végéig nem tudott helyreállni.
Azóta március 29-én újabb csapás érte a Kiev alatti Kaniv és a Moldova melletti Dniesteri vízierőműveket, utóbbi az ökológiai és energetikai károk geopolitikai tovább terjedésével fenyeget.
És itt érkezünk meg a hazai és EU vonatkozáshoz. A jóval a háborút megelőzően megkezdett tárgyalások végére, az Ukrenergo ukrán TSO és így az ukrán energiarendszer a 2022 áprilisi „megfigyelői” státusz elnyerését követően, 2023 decembere óta immár ENTSO-E akkreditált, deklaráltan fizikailag és eljárásaiban is konform a környező EU-s országok rendszereivel, az Unió egyesített hálózatának egészével.
Így 2024-től újra élő kereskedelmi kapcsolat van Ukrajna és Románia, Szlovákia, Lengyelország illetve Magyarország között.
A magyar-ukrán határkapacitások 2024. márciusi ismételt megnyitását követően, pár nap iránykeresés után, hamar beállt egy minta: a nap bizonyos óráiban nem is kevés, akár 200-400 MWh áram érkezett Ukrajnából Magyarországra, tehát ukrán erőművek látták el a magyar fogyasztókat.
Ez (is) változott meg drasztikusan március 22-től.
A kieső ukrán áramtermelési képesség helyére be kellett álljon az import. Hogy mekkora volt a baj, jól mutatja az órás forgalmak elemzése: a maximális magyar->ukrán határkapacitás 680 MW/h, ez bizony több órában teljesen kitöltésre került.
Mivel nem a teljes ukrán termelés szűnt meg, illetve a károk egy része rövidebb-hosszabb idő alatt, de javítható, aligha várható, hogy a helyzet állandósul, illetve mint írtuk: az import csúcsra járatása csak néhány órában volt igaz. De mindenképpen
hónapok fognak eltelni úgy, hogy most az ukrán fogyasztók villanyórájába fognak az ottani kereskedők importálni EU-s, többek között magyar áramot.
És ki tudja, ez még akár jó is lehet itthon a hatalmasra duzzadó napenergia kapacitások időszakos túltermelésével küzdő hálózatnak és befektetőknek. Addig is, ízlelgessük: minapi beszámolók szerint ukrán harci drónok már (orosz) Tatársztánban, mélyen a hátországban mértek csapást orosz harcidrónokat előállító képességekre Yelabugában. A hadiszerencse forgandó, aki egyedül marad, az lemarad.
Címlapkép forrása: Getty Images
