A kínai gazdaság fontos válaszúthoz érkezett
Kína gazdasága fontos válaszúthoz érkezett, miután a modern történelem egyik leglenyűgözőbb növekedési csodáján ment keresztül. Kína rövid távú kihívásai jól azonosíthatók: az ingatlanszektor, a gyenge bizalom és a helyi kormányzati adósság az a három fő kérdés, amely általában először eszünkbe jut. Ezek komoly aggodalmak a rövidebb távú kilátások szempontjából, és a piacok gyakran aszerint ítélik meg a politikát, hogy van-e kézzelfogható előrelépés ezeken a területeken – figyelmeztet az elemző.
Úgy véljük azonban, hogy a piac túlzottan pesszimista Kína kapcsán
– teszi hozzá. Szerinte ez érthető, tekintve a médiában megjelent számos, a kínai piaci kitettségüket csökkentő vagy abból teljesen kilépő cégekről szóló, borúlátó cikket. Fontos azonban megvizsgálni, hogyan jutott a gazdaság a mai helyzetbe, és mit kell tenni hosszú távon a fenntartható növekedés biztosítása érdekében. Az elmúlt három évtized növekedési csodája mögött álló hat fő mozgatórugót azonosította az ING:
- gazdasági reform és nyitás
- iparosítás,
- urbanizáció,
- globalizáció,
- demográfiai osztalék.
- a tőkeáttétel fokozott használata.
Gazdasági reform és nyitás
Az elmúlt évtizedek vitathatatlanul legfontosabb hajtóereje, Kína gazdasági átalakulása a zárt állami tervgazdaságról egy nyitottabb és piacvezérelt gazdaság felé, a külföldi és magánszektorbeli befektetések és a kereskedelem révén a növekedés egyik fő hajtóereje volt. Az ING elemzője hozzáteszi:
a reformok és a nyitás folyamata azonban talán már véget ért.
A további intézkedések, beleértve az állami tulajdonú vállalatok reformját, a jüan nemzetközivé tételét és a piac liberalizációját, különböző speciális érdekeket fognak érinteni, és tovagyűrűző hatást gyakorolhatnak a meglévő politikai eszközökre. Így a reform és a nyitás következő szakaszai nagyobb kihívást jelentenek majd.
Iparosítás
Az iparosítás hatalmas növekedést eredményezett, mivel Kína a világ gyárává vált. Az 1980-as évek nagy részében és egészen a 2010-es évek elejéig a feldolgozóipar és az építőipar által vezérelt másodlagos szektor volt a GDP elsődleges hajtóereje.
Az iparosítási folyamat azonban mára többé-kevésbé befejeződött, Kína feldolgozóipara megérett, a gyors növekedés korszaka lezárult, és most számos iparág túlkapacitási problémával néz szembe – hívja fel a figyelmet Song. A tercier szektor hozzájárulása a növekedéshez 2014-ben megelőzte a másodlagos szektort, és azóta a növekedés élén áll.
Urbanizáció
Kína az elmúlt évtizedekben az emberiség történelmének leggyorsabb ütemű urbanizálódásán ment keresztül, az 1980-as 20% alatti urbanizációról 2023 végére 66%-ra emelkedett. Ez a folyamat hatalmas gazdasági termelékenységnövekedést eredményezett, és új keresletet teremtett a lakhatás, az infrastruktúra és a szolgáltatások iránt.
Jelenleg széles körű vita folyik arról, hogy Kína már elérte-e az urbanizáció csúcspontját, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy legalábbis az ütem mostantól lassulni fog – írja Song. A politikai döntéshozók elsősorban az "emberközpontú új urbanizáció" témáját erőltetik, amelynek középpontjában az urbanizáció minőségének, nem pedig sebességének növelése áll, és amely magában foglalja a városból a városba irányuló migrációt, nem pedig csak a vidékről a városba irányulót.
Globalizáció
Kína a 20. század végén és a 21. század elején a globalizáció egyik legnagyobb haszonélvezője volt. A világ legnagyobb exportőrévé vált, és hasznot húzott a külföldi befektetésekből és technológiaátadásból – emlékeztet az ING elemzője.
Az elmúlt évtizedben azonban a populizmus és a globalizációellenes érzelmek erősödése felveti a kérdést, hogy vajon túljutottunk-e már a globalizáció csúcspontján. A Covid-járvány is tovább gyorsította ezt a folyamatot, akárcsak a geopolitikai feszültségek, amelyek Kínára számára nehézségeket okoztak, például kereskedelmi vámok és szankciók.
Az ING pesszimista szcenáriója szerint további szétválást láthatunk Kínáról. Azonban még egy optimistább kilátás esetén is, amikor a globális együttműködés újraindul, Kína számára a globalizációból származó növekedés legjobb napjai már mögöttünk vannak; a technológia és a beruházások áramlása most sokkal inkább kétirányúak.
Demográfiai osztalék
Kína a növekedési csoda során nagyban profitált az olcsó, nagyszámú és fiatal munkaerőből. Az 1979-2015 közötti egy gyermek politika, valamint a társadalmi-gazdasági és kulturális változások együttesen alacsonyabb születési rátához és elöregedő népességhez vezettek.
Emellett Kína most a közepes jövedelműek csapdájával néz szembe, mivel a bérek már nem a legversenyképesebbek – figyelmeztet az ING elemzője. A délkelet-ázsiai gazdaságok a versenyképesebb munkaerőköltségek miatt már vonzották a gyártás áttelepítését.
Annak ellenére, hogy az olcsó munkaerő tekintetében némileg veszítettek versenyképességükből, még mindig bőséges a kínálat az olcsó és szorgalmas fehérgallérosokból. A versenyképes iparágakban számos kínai vállalat a híres "996-os" munkakultúrát – reggel 9-től este 9 óráig, heti 6 nap - alkalmazza, amit részben a magasan képzett fiatalok kínálata és a jobban fizető, minőségi munkalehetőségek elérhetősége közötti egyensúlyhiány tesz lehetővé.
A tőkeáttétel fokozott alkalmazása
A gyors növekedés fontos része volt a pénzügyi rendszer liberalizációja, amely lehetővé tette az adósságállomány jelentős növekedését, mind a kötvénykibocsátás, mind a hitelek terén. A 2009-es, mintegy 4 ezermilliárd jüan összegű ösztönző volt a legjobb példa erre a tőkeáttételre – emlékeztet Song. A megnövekedett tőkeáttétel eredményeként a beruházások nagymértékben hozzájárultak a növekedéshez. A tőkeáttételi arány a 2010-es évek közepe táján stabilizálódott, amikor a hitelállomány leépítése elsőbbséget kapott, de a világjárvány idején ismét emelkedett.
A közeljövőben több adósság felvétele nem optimális, de reális lehetőség, ám az adósság hosszú távú fenntarthatóságának kérdése azt jelenti, hogy a tőkeáttétel gyors növekedése valószínűleg nem folytatódik. Ráadásul a tőkeáttételes növekedés alacsonyan függő gyümölcsei, nevezetesen a nagyszabású ingatlan- és közlekedési infrastrukturális projektek, jelenleg nagyrészt eltűntek.
Teljes modellváltás kell?
Ahogy ezek a kulcsfontosságú növekedési katalizátorok gyengülnek, a régi gazdaság számos érdekeltje pesszimistává vált. Egyesek úgy vélik, hogy Kína most - vagy hamarosan - a "japanizálódás” időszakát éli át, azaz a gazdaság számára elveszett évtized jön. Az ING figyelmeztet:
Kínának új növekedési területeket kell keresnie, ha fejlődésének következő szakaszába akar lépni.
Jelenleg a "mindenáron való növekedésről" a "magas színvonalú növekedés" irányába történő jelentős gazdasági átmenet folyamatában vagyunk. A politikai döntéshozók nagy jelentőséget tulajdonítanak az új termelőerők felszabadításának, ami szükséges lépés a nagyobb gazdasági átmenet elősegítéséhez.
Ez nemcsak hangzatos szólam Song szerint: az úgynevezett "új gazdaság" az elmúlt években jelentősen meghaladta a GDP-növekedést. Az új gazdaság 2017 és 2023 között évente átlagosan 10,2%-kal nőtt, ami jóval gyorsabb, mint a GDP 5,5%-os átlagos növekedése.
A nagy átmenet: elmozdulás a magasabb minőségű növekedés felé
Sok piaci szereplő hajlamos elhallgatni, amikor a politikai irányvonalról szóló vita a hosszú távra tevődik át, pedig ennek nagy jelentősége van annak eldöntésében, hogy Kína a fejlődés következő szakaszába lép-e – figyelmeztet az elemző.
Véleménye szerint a minőségi növekedés felé való átmenet négy kulcsfontosságú kategóriába sorolható:
- Átmenet a fogyasztásvezérelt növekedési modell irányába.
- Átmenet a hozzáadott érték létrán felfelé
- Átmenet a zöldebb növekedés felé
- Átmenet a digitalizált gazdaság felé
- Átmenet a fogyasztásvezérelt növekedési modell felé
A világ szinte valamennyi vezető gazdaságának közös jellemzője, hogy a fogyasztás húzza őket. Az 1,4 milliárdos népességű Kína fogyasztói potenciáljának teljes kiaknázása a következő szakaszba repítené gazdaságát.
Úgy vélik az ING-nél, hogy a kínai fogyasztói potenciál kiaknázásának több kulcsa is van:
- A fogyasztói vásárlóerő növelése. Hosszú távon ez elsősorban a stabil munkaerőpiac fenntartásával és a magasabb bérnövekedés ösztönzésével érhető el. Rövid távon az adókedvezmények és támogatások ösztönözhetik az általános fogyasztást, vagy a fogyasztást bizonyos ágazatok felé irányíthatják.
- A strukturálisan magas megtakarítási ráta csökkentése. Kína megtakarítási rátája sok országhoz képest nagyon magas. Az OECD adatai szerint Kína megtakarítási rátája a rendelkezésre álló jövedelem 35%-a körül volt, ami jóval meghaladja a többi nagygazdaság 7-13%-os arányát. A szociális biztonsági háló javítása és a fogyasztói bizalom erősítése felszabadíthatja e megtakarítások egy részét a fogyasztás számára.
Átmenet a hozzáadott értéklétrán felfelé
Amikor a legtöbb embernek a "Made in China" jut eszébe, elsőre valószínűleg az olcsó, tömeggyártott árukra gondol. Ez annak köszönhető, hogy a különböző kulcsfontosságú előnyöknek köszönhetően évtizedek óta uralják az alacsony árfekvésű feldolgozóipart. „Ezeket az előnyöket két hármas csoportra osztjuk. Az első három tényező egyértelműen halványulóban van, ami csökkenti Kína versenyképességét az alacsony árfekvésű gyártás területén. Ez a tevékenység fokozatosan más feltörekvő piacok felé tolódik el” – írja az elemző.
- Alacsony költségű, de jó minőségű munkaerő. Magától értetődő, a kiváló minőségű, de alacsony költségű munkaerő lehetővé tette a vállalatok számára, hogy jelentősen csökkentsék az inputköltségeket anélkül, hogy a végtermék minőségét negatívan befolyásolta volna.
- Laza környezetvédelmi előírások. A környezetszennyezésért kiszabott korlátozott büntetések a 20. század végén és a 21. század elején a gyárak költségeit nagyrészt mérsékelték.
- A külföldi befektetésekből származó technológiatranszfer. A kínai piac külföldi befektetések előtti megnyitásáért cserébe számos üzlet tartalmazott technológiaátadási záradékot, ami jelentősen felgyorsította a fejlődés ütemét.
A következő három tényező azonban továbbra is nagyon fontos, és megalapozta, hogy Kína versenyképes legyen a csúcskategóriás gyártás területén.
- Az iparpolitikai támogatások. Ez lehetővé teszi a stratégiai erőforrás-elosztást és a kiválasztott iparágak nagy sebességű fejlesztését.
- A világ legteljesebb gyártási és logisztikai infrastruktúrája. Számos iparág esetében Kína nem függ külső ellátási láncoktól a termelésben. Ez csökkenti a különböző tényezőkkel, például az árfolyam-ingadozásokkal és a vámokkal szembeni kiszolgáltatottságot, és általában véve magas szintű versenyképességet tesz lehetővé.
- Hatalmas belföldi piac. Ez lehetővé teszi a méretgazdaságosságot és az önálló ökoszisztémákat, és a belföldi forgalom pillére.
Ez az átmenet a hozzáadott értéklétrán felfelé nem előzmények nélküli. Számos olyan gazdaság, amely sikeresen lépett felfelé a hozzáadottérték-létrán, mint például Japán, eredetileg szintén az alacsony szintű gyártásra összpontosított. Legalább egy fő stratégiai ágazatban elért siker valószínűleg elegendő lenne ahhoz, hogy ez az átmenet sikeres legyen.
Átmenet a zöldebb növekedés felé
A 18. századi ipari forradalom óta a gyors iparosodás egyik következménye minden esetben a súlyos környezetszennyezés volt. Ez alól Kína sem volt kivétel, és a helyzet a 2010-es évek elején csúcsosodott ki, amikor az erős szmog és szennyezés országszerte súlyos légúti megbetegedéseket okozott. Azóta a 2010-es évek második felében egyértelmű és következetes politikai prioritás volt a zöldebb növekedés. Ez a hangsúly egyértelműen megtérült, mivel a szennyezési szintek és a növekedés szén-dioxid-intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent – emlékeztet Song.
A zöld növekedés tekintetében két fő hosszú távú politikai cél van: a szén-dioxid kibocsátási csúcs elérése 2030-ra és a teljes szén-dioxid-semlegesítés 2060-ra. A Világbank becslése szerint e cél eléréséhez 14-17 milliárd dollár új zöld infrastrukturális és technológiai beruházásra lenne szükség. „Úgy véljük, hogy a zöld infrastruktúra, bár valószínűleg kisebb multiplikátorhatással bír, mint a hagyományos ingatlan- vagy infrastrukturális beruházások, mégis olyan terület marad, ahol a kínai fiskális politika eredményes befektetéseket eszközölhet” – írja az ING elemzője.
Kína zöld fejlesztési erőfeszítéseit általában dicsérték, de az egyik éles kritika arra mutatott rá, hogy Kína iparpolitikája túlkapacitást és dömping exportot eredményezett a globális piacokon, ami végül iparági konszolidációhoz és nagyszabású vállalati csődökhöz vezetett. Sokan a 2010-es évek napenergia-iparát hozzák fel példaként, és vita folyik arról, hogy a mai elektromos autóipar ugyanerre az útra lép-e. A kritikák középpontjában általában az áll, hogy a kínai politika befolyásolja-e a tisztességes versenyt, és hogy a vállalatok végül kudarcot vallanak-e.
Véleményünk szerint ez a kritika nem látja a fától az erdőt, mivel a megközelítés nagy távlatokból nézve továbbra is hatékony abban, hogy az országot versenyképessé tegye a jövő kulcsfontosságú iparágaiban
– írja az elemző.
Átmenet a digitalizált gazdaság felé
Kína digitalizációja rohamos ütemben zajlott, és ma már a második legnagyobb digitális gazdasággal rendelkezik a Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia meghatározása szerint. A kínai elektronikus fizetési és e-kereskedelmi iparágak a világ legjobbjai és leghatékonyabbjai közé tartoznak.
A viszonylag friss innovációk, köztük az e-kereskedelem, gyorsan új növekedési területeket teremtettek. A technológiai ágazat fejlesztése már régóta stratégiai célpont volt, de ahogyan a kiválasztott kínai vállalatok elkezdtek globális szinten versenyképesek lenni, egyre több intézkedés irányult a kínai technológiára. Az elmúlt évek fejleményei rávilágítottak a technológiai önellátás szükségességére. A félvezetők és a mesterséges intelligencia valószínűleg azok az ágazatok lesznek, ahol Kína az önellátásra és a globális versenyképességre törekszik – írja Song.
Kína már most is versenyképes a digitális gazdaság különböző területein.
Különösen a "másolj és tökéletesíts" modellben, ahol a vállalatok egy meglévő terméket vagy technológiát fejlesztenek tovább, valószínűleg pont Kína a legügyesebb – ahogy az ING fogalmaz. A következő lépés megtételéhez azonban Kínának az "áttörő innovációk" megvalósítására kell összpontosítania. „Ezt könnyebb mondani, mint megtenni” – teszi hozzá az elemző.
Kína gazdasági átalakulásának legfontosabb előnyei és kihívásai
A nagyobb gazdasági átmeneteket mindig nehéz végrehajtani. Kína egyedülálló előnyökkel rendelkezik ehhez a folyamathoz, de egyedülálló kihívásokkal is. Az ING az alábbiakat sorolja fel:
- Az állam erős befolyása a gazdaságra. A kínai gazdaság egyedülálló aspektusa az állam gazdaságra gyakorolt befolyásának mértéke, valamint a hosszú távú stratégiai fókuszálás képessége ahelyett, hogy a rövid távú ciklusoknak kellene megfelelniük. Ez egyrészt lehetővé teszi a stratégiai erőforrás-elosztást és a szabadpiaci rossz egyensúlyi eredmények elkerülését. Másrészt ez nagy felelősséget ró az államra, hogy a gazdaságot a megfelelő irányba terelje, és az állam által irányított gazdaságban gyakran több a nem hatékony terület. A gazdasági átmenetek megkönnyítése szempontjából ez nettó értelemben előnyös.
- Kihívást jelentő külső környezet. A globalizáció visszaszorulásának általános háttere, valamint a Kínára jellemző stratégiai verseny, a "kockázatcsökkentés" és a geopolitikai súrlódások további akadályokat gördítenek a gazdasági átmenet elé. A hozzáadott érték ranglétrán feljebb lépni kívánó országok természetesen a már piacon lévők versenyével és ellenállásával szembesülnek, ám ez a Kína elleni nyomás eddig is és várhatóan a jövőben is erősebb lesz, mint amit a kisebb országok tapasztalhatnak.
- A múlt tapasztalatának előnye. Japán elveszett évtizedéről, valamint a közepes jövedelmek csapdájáról kiterjedt tanulmányok születtek. A politikai döntéshozók tisztában vannak azokkal a tényezőkkel, amelyek más gazdaságokban sikerhez vagy kudarchoz vezethettek, bár minden gazdaság helyzete más és más, és bizonytalan, hogy a politikai döntéshozók végül milyen tanulságokat vonhatnak le más országok tapasztalataiból.
Sikeres lesz-e Kína gazdasági átalakulása?
Továbbra is optimisták vagyunk azzal kapcsolatban, hogy Kína sikeresen át tudja alakítani gazdaságát, bár ez időbe telik
– írja az elemző.
Az átmenet alapjait és stratégiai irányait már megteremtették, és a jövő szempontjából kulcsfontosságú területeken már nagy előrelépés történt. Közeli kihívások és hosszú távú bizonytalanságok bőven vannak, de a kínai gazdasággal és piacokkal szembeni széles körű pesszimizmus túlzottnak tűnik az ING szerint.
„A közelmúltban a piacok már eddig is alulsúlyozták Kínát a világgazdaságban betöltött jelentőségéhez képest, mivel a különböző gazdasági és politikai tényezőkkel kapcsolatos bizonytalanság nagy szerepet játszik a befektetők eszközallokációs döntéseiben” – írja.
Hozzáteszi: még akkor is, ha konzervatív növekedési kilátásokat fogadunk el, ez az alulsúlyozás csak a jövőre nézve tűnik még súlyosabbnak, és a kockázatról sokkal gyakrabban beszélnek Kínában, mint szinte bármely más piacon.
Mi a kiegyensúlyozott szemlélet fenntartásának hívei vagyunk egy olyan környezetben, amely a legfrissebb fejlemények alapján gyakran könnyen bármelyik végletbe átcsaphat
– zárja az elemzést Song.
Címlapkép forrása: Getty Images
