Nagy bejelentéseket tett Nagy Márton

• Nagy Márton kiemelte, hogy a külföldi irányítású vállalatok még ma is 2,5-ször hatékonyabbak, mint a hazai vállalatok, ezt csökkenteni kell.
• A hazai vállalatokat be kell kapcsolni a termelési láncba.
• Nemzeti bajnokokat kell kinevelni, most több mint 20 van, de 40 szükséges.
• Még több exportképes kisvállalat kell. 20 ezerre növelné a számukat a kormány.
• Kifektetés ösztönzése is fontos.
• Fábián Gergely kiemelte, hogy a versenyképességi stratégia megalkotásakor megkérdezték a vállalatokat.
• 1243 piaci szereplő véleményén alapszik a stratégia.

Nagy Ádám helyettes államtitkár kiemelte, hogy a 2016-os Irinyi terv után alakított ki a kormány egy új versenyképességi stratégiát, aminek az alapja egy iparstratégia.

Fábián Gergely szerint a vállalatok véleménye szerint az államnak figyelnie kell az elegendő, megfizethető zöldenergia előállítására, a megfelelő mennyiségű képzett munkaerőre, illetve az infrastruktúrára, a fejlett logisztikai beruházásokra. A hat kiemelt iparág a következő: a járműipar, az élelmiszeripar, az IKT-technológia, a vegyi, acél és műanyagipar, az egészségipar, illetve a kreatív ipar.

Fábián Gergely államtitkár kiemelte, hogy a versenyképességi stratégia megalkotásakor megkérdezték a vállalatokat. A cél az volt, hogy a vállalatok problémáira fókuszáljanak. Hozzátette: 1243 piaci szereplő véleményén alapszik a stratégia.

• A cél az, hogy megerősítsük a hazai cégeket. Tier 1 és Tier 2 beszállítóvá kell, hogy váljanak, 50%-ra kell emelni az arányukat.
• Legyen 40 nemzeti bajnok. Most 24 van.
• 20 000 exportképes vállalat kell, most 15 ezer van.
• A negatív profitegyenleget, ami most 6 milliárd euró, meg kellene szüntetni - zárta szavait Nagy Márton.

Magyarországon 4-5%-os GDP-arányosan a negatív profitegyenleg. Egyrészt, sokkal kevesebb magyar cég van külföldön, mint ahány külföldi cég itthon. Ráadásul a külföldi cégek nagyobb profitrátával dolgoznak nálunk, mint a magyar cégek külföldön. A külföldi cégek jellemzően 10%-os profitrátával dolgoznak hazánkban, ami kiemelkedőnek számít. A profitegyenlegünk "kiemelkedően rossz" az Európai Unión belül. Csak Csehországban és Lengyelországban rosszabb, mint nálunk - mutatott rá.

Az 1000 leggyorsabban növekvő európai vállalat között vannak magyar cégek is, mondta Nagy Márton. Ezen a héten fogadni fogom őket, és beszélek velük, hogyan érték el ezt a sikert. Ők azok az unikornisok, akik exportpiacokon és a szolgáltatószektorban tevékenykednek.

A mikro és a nagyvállalat között 3-szoros, a kkv és a nagyvállalat között 2-szeres a termelékenyégi különbség - fejtette ki Nagy Márton.

Több évig tart egy-egy magyar cégnek, hogy beszállítójává váljon a multiknak. A külföldi cégek hozzák magukkal a beszállítóikat, miért kockáztatnának a magyar cégekkel? - tette fel a kérdést. Összességében nehéz beszállítóvá válni, stabil termelés és kapacitás kell, ezen dolgozik a kormány. Vannak beszállítói programjaink, és gondolkodunk védelmiipari beszállítói programon is, hangsúlyozta.

• A hazai vállalatokat be kell kapcsolni a termelési láncba.
• Nemzeti bajnokokat kell kinevelni. Most több mint 20 nemzeti bajnokot lehet említeni. Olyan cégek ezek, amelyek egy-egy piac vezetői, képesek kifektetésre. A nemzeti bajnokok szerepe, hogy konszolidálják a piacot, megerősítsék a gazdaságot.
• Még több exportképes kisvállalat kell. Most 15 ezer exportáló kkv van, de többre van szükség.
• Kifektetés ösztönzése. A profitegyenleg negatív, mert a külföldi cégek itt több profitot termelnek, mint amennyit a magyar cégek külföldön. Ezt a negatív egyenleget csökkenteni szükséges.

Nagy Márton szerint a vállalati beruházások arányának 15% felett kell lennie, és közelíteni kell a 20%-hoz. Kiemelte, hogy így biztosítható a 25% feletti beruházási ráta.

Kiemelte, hogy vannak olyan szektorok, ahol nő, míg máshol csökken a hazai vállalatok aránya. A kereskedelemben például emelkedik a külföldi vállalatok árbevételének aránya. Az élelmiszeriparban és a bankszektorban viszont tudunk velük versenyezni, ott nő a hazaiak aránya. Fel tudtuk venni a versenyt ezekben a szektorokban - tette hozzá. A járműiparban nem akarunk versenyezni, olyan technológiai előnyük van, hogy nem akarunk versenyezni, de más szektorokban viszont tud nőni a hazai cégek részesedése.

Kiemelte, hogy erős az FDI-beáramlás, de tovább kell növelni az FDI-állományt. A gazdaságunk fele a külföldi, másik fele magyar tulajdonban van. Ez nem is fog változni egy ideig - vélekedett.

A külföldi cégeket az energiaválság sokkal kevésbé rángatta meg, mint a magyarokat. A magyar cégeket az infláció is sokkal jobban megütötte - hangsúlyozta.

Meg kell találni az együttműködést a magyar cégek és a külföldiek között. Egy hidat kell építeni közöttük - vélekedett.

A külföldi irányítású vállalatok még ma is 2,5-ször hatékonyabbak, mint a hazai vállalatok. Magyarországon sokkal hatékonyabbak a külföldi cégek uniós összevetésben. 2010-ben még 3,5-ször hatékonyabbak voltak, tehát egy csökkenő trendről beszélünk.

A magyar gazdaságban van egy igény arra, hogy konvergáljon, 2030-ra az EU-átlag 90%-át szeretnénk elérni a GDP-ben, mondta Nagy Márton. A gazdaságunk szerkezete beruházásdomináns és exportvezérelt. A beruházási rátában 30%-os szint elérése szükséges, tette hozzá.

A Versenyképességi Stratégia Konferenciára című rendezvényen szólal meg a nemzetgazdasági miniszter, délelőtt 9 órakor. Előadásának címe szerint bemutatja Magyarország versenyképességi startégiáját.

Korábban már beszélt a program néhány eleméről:

További részletek hamarosan.

Címlapkép forrása: Portfolio