Szijjártó Péter bevezető előadásában rámutatott, hogy a kiszámíthatatlanság a fő jellemzője az elmúlt időszaknak, és ez az energiapiacokra is begyűrűzött, és ez főként azokat az országokat érintette hátrányosan, amelyek elzártak a tengeri kikötőktől (landlocked country status) és nincs érdemi saját fosszilis kitermelési lehetőségük. A külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte: az energiaellátás Európában túlságosan átpolitizált napjainkban, miközben a fizikai realitásokra kellene tekintettel lenni.
Ezért ahogy eddig is, a jövőben is vissza fogjuk utasítani az olyan jellegű nyomást, ami politikai hátterű
– rögzítette, utalva, bár nem megnevezve az orosz hátterű ellátást.
Azt is kijelentette a következő évek energiapiaci stratégiája kapcsán, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonságot kell garantálni, a második helyen pedig a fontosságban az árazás kedvező jellege áll.
Azt is leszögezte - arra a minapi osztrák kormány felőli "ukázra" is utalva, amely szerint felmondatnák az OMV-vel a hosszú távú osztrák-orosz szerződést, hogy
Semmilyen kapcsolatot nem akarunk feladni, ami eddig megbízhatónak bizonyult, és semmilyen olyan szerződést nem fogunk felmondani, ami kedvezőnek bizonyult, így nem fog a magyar kormány az ilyenekre irányuló nyomásnak engedni.
Ezzel együtt azt is megjegyezte: a gázpiaci diverzifikáció fontos, de az is, hogy fontos tisztázni a tartalmát. Magyarázata szerint ez a jelenlegi helyzetben azt jelenti, hogy a meglévő ellátást nem kell feladni, mellé kell lépni más ellátással, de a landlocked country status miatt rá van szorulva Magyarország a szomszédaira, és a rajtuk keresztül lévő ellátásra. Emiatt arra is rámutatott, hogy fontos az infrastruktúrafejlesztés, a vezetékek, mert ez meghatározó jelentőségű az ellátásbiztonságra
Az elmúlt évek magyar energiapolitikája kapcsán sikernek nevezte Szjjártó Péter az alább kiemelt témákat:
- A legsikeresebb projektnek a Török Áramlatot nevezte, amely „ha ez nem épült volna fel, akkor most komoly bajban lennénk, főleg ha az orosz-ukrán tranzitszerződés jövő év eleji megszűnésére gondolunk”. Megjegyezte, hogy a Török Áramlaton keresztül évi 8,4 milliárd köbméter kapacitás áll rendelkezésre a déli irányból.
- A második fő sikernek azt nevezte, hogy mi vagyunk az első olyan ország, amely konkrétan török gázforrást tud nem szomszédos országként importálni (idén 275 millió köbméter mennyiségben).
- A szlovák-magyar interkonnektor megépülését is kiemelte, amelyen keresztül északról tudunk venni földgáz (ezzel a német és lengyel LNG-terminálokra utalt)
- A horvát Krk-i LNG-terminálon keresztüli gázbeszerzést is kiemelte, sőt bejelentette, hogy a magyar kormány „meg akarja hosszabbítani a kontaktust a Shellel, mert megbízható partnernek tartjuk”. Sőt, új információként azt is jelezte: a meglévő évi 250 millió köbméteres mennyiségnél nagyobb éves volument akar a kormány, amikor 2027-ben lejár a jelenlegi 7 éves szerződés (a terminál kapacitásbővítése teszi majd ezt lehetővé, de további megoldandó kihívások is vannak, lásd alább).
- Az azerbajdzsáni gázbeszerzés kapcsán úgy fogalmazott, érdemi további konkrétumok nélkül, hogy „nagyon rövid távon bejön a magyar energiamixbe”.
Az elmúlt évek magyar energiapolitikai kudarcairól is említést tett a miniszter:
- Felrótta, hogy bár évekig tárgyalt a magyar kormány amerikai és osztrák partnerekkel a romániai Neptun Deep mezőből kitermelt gáz megvásárlásáról, de a két említett szereplő kilépett a projektből, így ez kihatott a magyar gázvásárlási stratégiára is. Hozzátette: a friss fejlemények alapján bíznak benne, hogy most az új keretek mellett sikeres lesz a kitermelési projekt, és arra számít a magyar kormány, hogy a román gáz is bekerül a magyar mixbe. Megjegyezte, hogy ehhez magyar oldalon már történt kapcitásbővítés a magyar-román interkonnektoron.
- Azt is a kudarcok között említette, hogy bár fontos gázbeszerzési forrásként tekint mind Magyarország, mind az Európai Bizottság a dél-kelet-európai térségre, de mégsem ad minden igényelt kapacitásfejlesztésre forrást arra hivatkozva, hogy 15 év múlva már úgysem lesz a gáz az energiamix része. Kritikusan megjegyezte: biztosan a világ legokosabb emberei ülnek az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságán, de tél még 15 év múlva is lesz.
Összességében a remények között említette, hogy a Neptun Deep-ből megindul majd a kitermelés és a magyar gázmix részévé válik majd az onnan vásárolt gáz, illetve utalt az elinduló magyar-szlovén interkonnektor beruházásra is, amin keresztül az olasz gázpiacok is elérhetővé válnak. Emellett a fent említett Shell-együttműködés meghosszabbítására és a vásárolt mennyiség növelésére is bizakodással tekint, igaz megjegyezte, hogy a magyar-horvát interkonnektor kapacitás bejövő oldalán még fejleszteni kell, mert az csak 1,7 milliárd köbméter, így hiába vásárol több LNG-t Magyarország a Krk-i terminálon, ha nem tudja kihozni ezt a megnövelt mennyiséget az országból.
Címlapkép forrása: Portfolio
