A Spar még március közepén robbantotta a bombát, amikor Hans Reisch, a kiskereskedelmi cég osztrák anyavállalatának vezérigazgatója a Die Pressének adott interjúban arról beszélt, hogy a magyar kormány úgy csökkentette volna a kiskereskedelmi különadót, hogy cserébe részesedést kap a cégből. A cégvezető panaszkodott a nehéz hazai működési környezetre és azt is elmondta, hogy a kisajátítás megakadályozása érdekében két részre osztották a magyar üzletágat: a cégcsoport megvonta Magyarországról a telek- és épületjogokat, illetve a nagykereskedelmi és logisztikai jogokat, amelyek kezelését Svájcba telepítette át.
A Spar az Európai Bizottságnál is bejelentést is tett a magyar kormánnyal szemben a különadók miatt.
A kormány cáfolta a vádakat. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a Spar működése nem hatékony, versenytársaihoz képest magasabb költségekkel működnek.
A cég vádjai szíven üthették a kormányt, mert március 21-én, a Portfolio Építőipar 2024 konferenciáján Lázár János, építési és közlekedési miniszter is szokatlan vehemenciával támadott vissza, többek között "fűszeresnek" nevezte a Spart és azt mondta, hogy az a vállalat, amely nem adja meg a tiszteletet a kormánynak, az nem maradhat Magyarországon.
A miniszter arra is utalt, hogy meg is vehetnék a vállalatot, ha ez már úgyis szóba került.
A Spar később a munkavállalóinak írt levélben is kritizálta a kormány politikáját és reagáltak Lázár János üzentére is. Az eset szerintük komoly kérdéseket vet fel a cégcsoport jövőjével kapcsolatban, valamint megkérdőjelezi, hogy milyen módon lehet egyáltalán szóban forgó nyereségről beszélni egy olyan szabályozási környezetben, amely alapján egy vállalat veszteséges. Emellett sokakat foglalkoztat, hogy milyen irányba fog haladni a Spar és a magyar kormány közötti viszony, különös tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi lánc az ország egyik legnagyobb munkaadója.
A levél szerint a Spar Magyarország nyereséges lenne, ha nem lennének a szélsőséges ár- és adószabályok Magyarországon, amelyek munkavállalónként közel 8500 euróval (jelenlegi forintárfolyamon 3,4 millió forint) „rövidítik meg a vállalat magyar leányát”.
Pár napja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy jogi lépéseket tesznek a Sparral szemben. Szerinte az Európai Bizottság egyelőre csak vizsgálja, hogy indítson-e vizsgálatot a Spar panasza miatt a kiskereskedelmi különadóról.
A Spar Magyarország Kft. 2022-ben valóban komoly veszteséget hozott össze. A bevétele (766,2 milliárd forint) kisebb mértékben nőtt mint az élelmiszerinfláció, vagyis a termékvolumen egészen biztosan csökkent.
A cég vesztesége tavalyelőtt elérte a 13,1 milliárd forintot amely a 2021-es 5,3 milliárdos nyereséghez képest több mint 18 milliárdos egyenlegromlás. A vállalat a kiegészítő mellékletében azt írta, hogy
az árbevétel növekedése nem tudta kompenzálni a 2022-ben felmerülő extraprofitadó, valamint a megnövekedett energiaköltségek hatását.
Heiszler Gabriella, a cég ügyvezetője februárban interjút adott a Pénzcentrumnak, amelyben többek között arról beszélt, hogy rendkívüli hátrányt okoz a magyar kiskereskedőknek az európai rekorder 27 százalékos áfa, amely fűti a bevásárlóturizmust és a szürkegazdaságot.
Címlapkép forrása: Spar
