Márciusban a kínai fogyasztói infláció mérséklődött, miközben a termelői árak deflációs trendje továbbra is megmaradt. Ez nyomást gyakorol a döntéshozókra, hogy újabb ösztönző intézkedéseket hozzanak a gyenge kereslet fellendítése érdekében. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) szerint a fogyasztói árindex márciusban csupán 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami jelentős lassulás a februárban regisztrált 0,7%-os növekedéshez képest.
Az ingatlanpiaci válság továbbra is aggodalomra ad okot, mivel negatívan befolyásolja a fogyasztói és üzleti bizalmat. Az Economist Intelligence Unit vezető közgazdásza, Xu Tianchen szerint a szezonális hatások - különösen az élelmiszerárak februári emelkedése - szerepet játszottak az inflációs adatok alakulásában. A termelői árindex (PPI) márciusban éves szinten 2,8%-kal csökkent, ami tovább mélyíti a deflációs trendet.
A kormány több ösztönzőt is bevezetett annak érdekében, hogy támogassa a háztartások költekezését. Ezek közé tartoznak az autóhitelekkel kapcsolatos könnyített szabályok is. Ennek ellenére a fogyasztók óvatossága továbbra is megmaradt, részben a gazdaság lassulása és a munkaerőpiac bizonytalanságai miatt.
A maginfláció márciusban 0,6% volt éves szinten, ami lassabb ütemű növekedést jelent a februárban mért 1,2%-hoz képest. A kínai jegybank (PBOC) ígéretet tett arra, hogy támogatja a háztartások jövedelmének növekedését és eleget tesz a fogyasztók hitelkeresletének.
Elemzők szerint bár vannak jelei annak, hogy Kína nem ragad bele egy deflációs spirálba, az infláció továbbra is jóval alatta maradhat a célértéknek. Ez arra utalhat, hogy szükség lehet további kamatcsökkentésekre.
A külföldi befektetők viselkedése változik; egyesek profitrealizálás céljából hazatelepítik jövedelmüket az Egyesült Államok magasabb kamatlábainak kihasználása érdekében. Ez azt jelzi, hogy Kína és az USA monetáris politikai álláspontja eltérhet egymástól.
A Fitch hitelminősítő friss jelentése szerint negatívra módosította Kína szuverén hitelminősítésének kilátását. Az indoklás szerint ez részben az államháztartást érintő kockázatokból adódik: lassuló növekedés és növekvő adósság miatt.
Címlapkép forrása: Getty Images
