Tavaly az év második felében a kormány hivatalosan 4%-os GDP-növekedést várt 2024-re, mondván, a 2023-as recesszió után gyors lesz a felpattanás. A Pénzügyminisztérium volt az, amelyik az optimista prognózist először kezdte kicsit lebeszélni "3-4%-os" növekedésre.
A tavalyi gyenge utolsó negyedéves GDP, illetve a januári gyenge részadatok aztán eloszlatták a reményt a gyors felpattanásra. Egyrészt azért, mert az éves átlagos növekedésben direkt módon szerepet játszik, hogy miként végződik az előző, így az úgynevezett áthúzódó hatás jóval kisebb lett. Másrészt egyre tisztábban látszott, hogy a lakossági fogyasztás és az export növekedése is elmarad a várakozásoktól. Előbbit a háztartások ragadós óvatossági motívuma, utóbbit a külpiacok recesszióközeli állapota fékezi. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter néhány hete már jelezte is, hogy a 4%-os növekedés irreális, de egységes kormányzati prognózis ekkor még nem született. A Pénzügyminisztérium a megszólalásaiban az Európai Bizottság friss, 2,4%-os GDP-előrejelzését kezdte hivatkozni, saját várakozás megjelölése nélkül.
Tegnap aztán Varga Mihály pénzügyminiszter egyértelműen kimondta, hogy 2,5%-os idei növekedést vár a kormány, és a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye megerősíti ezt. Így a többféle kormányzati előrejelzés időszaka véget ért, ami szerencsésnek mondható, hiszen a pénzpiaci szereplőket jól láthatóan zavarta a gazdaságpolitikai erőközpontok közötti diszharmónia. A Portfolio legutóbbi felmérésében egyébként a piaci előrejelzések konszenzusa is 2,5% volt, tehát a kormányzat a friss számmal utolérte az életet.
Közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt írja, hogy "Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni." A minisztérium úgy értékel, hogy a friss prognózist nem a beruházások tegnap bejelentett elhalasztása, hanem a külpiacok – közte legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország – gyengélkedése, továbbá a vártnál lassabban helyreálló európai konjunktúra határozza meg. A gazdasági növekedés és az egyensúly kéz a kézben jár - írja közleményben az NGM - ennek feltételeit teremti meg az idei 4,5 százalékra visszaszorított költségvetési hiány, illetve ehhez illeszkedik a GDP várt növekedése is. Ez utóbbi kijelentésbe azért bele lehet látni, hogy a kisebb GDP-növekedéshez hozzájárul a büdzsé szorult helyzete, a gazdaságélénkítési lehetőségek hiánya.
Az NGM újra felidézi a napokban bemutatott versenyképességi programot. "A hosszútávon is fenntartható, dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében került kidolgozásra a kormány versenyképességi stratégiája is, amely közel 1300 piaci szereplő megkérdezésén alapul." - írja a közlemény. A versenyképességi stratégia hat kiemelt ágazatra fókuszál: a járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyagipar, információs és kommunikációs technológiák, kreatívipar.
A gazdaság újraindítása, valamint a fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében a magyar gazdaság dualitásának oldására van szükség, ugyanis a külföldi tulajdonú cégek ma két és félszer hatékonyabbak, mint a hazaiak - jegyzi meg a dokumentum. A dualitás oldása érdekében a kormány négy lépést kíván megvalósítani:
- A hazai vállalatokat erőteljesebben kell integrálni a termelési láncokba. Cél, hogy a hazai „Tier 1 és „Tier 2” beszállítók aránya elérje az 50 százalékot.
- Hazánkban több mint 20 nemzeti bajnok van, ezt a kört 40-re kell bővíteni.
- Az exportképes kisvállalatok számát a jelenlegi 15 ezerről 20 ezerre szükséges növelni.
- Fokozni kell a kifektetéseket, a profitegyenleg hiányát 0-ra kell csökkenteni.
Mindezen lépésekkel a kormány célja, hogy Magyarországon 2030-ra a GDP-arányos export elérje a 100 százalékot.
Címlapkép forrása: Getty Images
