Februárban 0,8%-kal nőtt az ipari termelés az eurózónában, miután januárban 3%-kal esett. Az előző év azonos időszakához képest 6,4%-os esésben van az ipari kibocsátás a januári 6,4% után. Az ipar továbbra is gyengén teljesít, az ágazatot megviselte a 2022-ben tetőző energiaválság, valamint a kamatemelések miatt lassuló beruházások.
A februári javulás viszonylag széles körű volt. Az energiatermelés 3%-kal csökkent, míg a nem tartós fogyasztási cikkek szintén kis mértékben negatívan járultak hozzá az ipari kibocsátáshoz. A tőke-, a félkész- és a tartós javak termelésének növekedése eredményezte az össztermelés növekedését.
Itt-ott vannak a javulás jelei, de úgy tűnik, hogy ezek inkább később, mint azonnal fogják befolyásolni a termelést
– írja elemzésében Bert Colijn, az ING elemzője. Emlékeztet: az euróövezet iparának új megrendelései még mindig gyengülnek, de kevésbé, mint néhány hónappal korábban. A felmérések némi javulást mutatnak a termelési várakozásokban és általában a hangulatban, de a második negyedév még túl korai lehet a jelentős fellendüléshez.
Az eurózóna ipara 2019 januárja óta nem tudott növekedni, a 2018 végi szinthez képest 2,5%-kal van lejjebb a termelés. Ennél a magyar ipar némileg jobban teljesít, de idehaza sem beszélhetünk acélos növekedésről, a 2018 végi szintet a magyar ipari termelés 3,7%-kal haladja meg, ami leginkább a februári felpattanásnak köszönhető. Kérdéses, hogy a javulás mennyire lesz tartós, látva az eurózóna iparának gyengélkedését.
Beszédes a kontinens gazdaságának strukturális lassulására nézve, hogy az ipari kibocsátás 2019 december vége óta mindössze 10% körüli növekedést tudott felmutatni. Magyarországon – amely ebben az időszakban gyors felzárkózást mutatott – közel 57%-kal nőtt az ipari kibocsátás, ám az utóbbi években idehaza is romlás látszik, a csúcsot 2022-ben érte el a termelés.
Címlapkép forrása: Getty Images
