Bod Péter Ákos: Kit is kellene utolérnie Magyarországnak? Hagyjuk Ausztriát, itt van Románia!
Gazdaság

Bod Péter Ákos: Kit is kellene utolérnie Magyarországnak? Hagyjuk Ausztriát, itt van Románia!

Nem sok olyan bizonyosság volt a rendszerváltozás óta a magyarok fejében, mint az, hogy fejlettebbek vagyunk Romániánál. Mostanra azonban már ez is megdőlt. Az egy főre jutó GDP-ben leelőztek, a fogyasztásban pedig már messze előttünk járnak.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A román előzés nem meglepő

A közgazdasági ügyekkel különösebben nem foglalkozó nagyközönséget is megmozgatta a hír: az egy főre jutó bruttó hazai termékkel mérve Románia 2023-ban leelőzte Magyarországot. Az Eurostat a tavalyi év előzetes adatai alapján az uniós átlaghoz mérte a tagállamokat; a magyar adat ugyancsak a sor vége felé található.

GDPEU2023
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (2023, EU-27 = 100). Előzetes adatok, vásárlóerő-paritáson (PPS)

A közvélemény azt már megemésztette, hogy a gazdasági teljesítmény szokásos mutatói szerint Magyarországot nemcsak a régebbi uniós tagállamok többsége előzi meg, hanem újak is, amelyek velünk együtt léptek be az Európai Unióba húsz éve: Csehország, Szlovénia, Észtország. Arról is lehetett tudni, hogy a lengyel gazdaság töretlenül fejlődött a valamikori alacsony szintről, és idővel beért minket.

A román eset azonban kétségtelenül más. Ha volt eddig valami bizonyosság a magyar fejekben a zavaros és gyorsan változó világ ügyeiről, az éppenséggel a keleti és déli szomszédjainkhoz mért viszonylagos fejlettségünk tudata. Ráadásul Románia – Bulgáriával együtt – még EU-taggá is később vált. Az utóbbi ország viszonylag távol van, mint ahogy Lettország, Litvánia is, és egyikük sem tartozik a magyarok referencia-keretébe – ám nem ez a helyzet a román vagy a cseh(szlovák) vonatkozással.  

Aki viszont a híreket rendszeresen olvassa, nagyon nem lepődhetett meg a román előzésen, hiszen már tavaly, a 2022-es év adatai szerint is szoros volt verseny, pedig akkor nálunk – választási év lévén – a lakossági fogyasztás, beruházás nagy hátszelet kapott a gazdaságpolitikától. Csak aztán jött a recessziós 2023: a magyar GDP csökkent csaknem 1 százalékkal, míg a román 2 százalékot meghaladóan nőtt. A leelőzés így immár papírforma.

Meghökkentő fogyasztási adatok

Amit azonban a magyarok a román viszonyokról hallanak, netán a Székelyföldön látnak, nem harmonizál a GDP-adattal. Ilyenkor szokás kétségbe vonni a számokat. Valóban nem egyszerű a gazdasági teljesítmény nemzetközi összehasonlítása: meg kell mérni a GDP-t, figyelembe kell venni az eltérő hazai árszinteket, és – amire még ritkábban gondolnak a közölt adatok használói – meg kell tudni mondani a lakosok számát, hogy az egy főre jutó bármilyen makroadat hiteles legyen.

Tudható, hogy a nemzetközi összevetés érzékeny a hazai árszint és árváltozás mérésére, ezt északi szomszédunk ügye is példázza. Szlovákia helye az európai sorrendben attól is megváltozott, hogy az EU statisztikai szolgálata kétszer is felülvizsgálta vásárlóerő-paritási adatait. Erről, és a nemzetközi konvergencia-mérés buktatóiról részletesen írt Oblath Gábor: Mire jó a vásárlóerő-paritás, és mire nem?.

A mérési aggályok akkor sem múlnak el, ha a GDP helyett más mérvadó mutatót veszünk. Ilyen a tényleges fogyasztás (actual individual consumption). Ezt mind szívesebben alkalmazzák, mert a nemzetközi összehasonlításban rendszerint nem az foglalkoztatja az érdeklődőt, hogy egy adott gazdaságban mekkora outputot mutatnak ki, hanem hogy az illető ország milyen anyagi, fogyasztási nívót képes biztosítani az ottélőknek. Nos, a 2022-es évről készített adatok joggal hökkentették meg a magyar olvasót.

actual-individual-consumption-volume-index-2022
Az egy főre jutó tényleges lakossági fogyasztás indexe, az EU27 átlagában, 2022-es adat, PPS. Forrás: Eurostat

Az adatok sok kérdést támasztanak, hiszen a napi észleléssel és egyéb adatforrásokkal nem vág egybe, hogy a román lakossági fogyasztás szintje meghaladná a csehet és nagyjából a szlovén szinten lenne az adott évben. A magyar adathoz képest viszont akkora az előnye, hogy az már nem tudható be mondjuk pontatlan számbavételnek. Az elemzésbe bevonhatunk más makrogazdaság indikátort, mint amilyen a reálbér, termelékenység, de attól a kép nem változik:

a valamikori jelentős, minőségi fejlettségi előnyünk mostanra megszűnt Romániával szemben (is).

A rendszerváltozás első évtizedében adottságnak vehettük, hogy nemzetközi tőkevonzó képességünk és a térségben jónak mondható fizikai, pénzügyi és intézményi infrastruktúránk okán relatíve fejlettnek számítunk ezen a tájon. A gyors szerkezetválást kikényszerítő, a technológiai szintet és a munkatermelékenységet erőteljesen megemelő modernizációs folyamatok révén mi valóban térségi előnyt élveztünk; két évtizede a bruttó hazai termék idézett mutatója alapján mintegy 40 százalékkal haladtuk meg a román szintet.

A korábbi beidegződésekkel szemben viszont érdemes tudatosítani, hogy a tőke és technológia az akkor még némileg zártabb, az országméret alapján a belpiacra inkább támaszkodó gazdaságokat is megtalálta. Vegyük érdemi gazdaságszerkezeti mutatónak a külföldi tulajdonú vállalatoknak az ország GDP-jéhez való hozzájárulását: a térségben valóban Magyarország áll az élen még mindig, 50 százalékos adattal, és – ez is kézenfekvő – Szlovákia a második, 48 százalékkal. Ám a további sorrend Románia (44%), Csehország (43%), Észtország (40%), Lengyelország (37%). Időközben tehát gyors nemzetköziesedés és tőke- plusz technológiaimport zajlott le a román gazdaságban (és a 40 milliós lakosságú, nagy belpiacú Lengyelországban is).

Így pedig már nem annyira meglepő az egy alkalmazottra jutó termelés, vagyis a termelékenység dinamikus, a miénk ütemét jóval meghaladó emelkedése.

Diverzifikáció és autonómia

Azt is látni kell, hogy délkeleti szomszédunk gazdasági szerkezete diverzifikáltabb, az üzleti élet nem függ annyira egy vagy két ágazattól, mint a miénk vagy a szlovák. A járműipar ott is jelentős, de aránya kisebb, ugyanakkor a foglalkoztatásban nagyon felfutottak az üzleti szolgáltatást nyújtó (SSC) cégek.

A magyar térségfejlődés lelassulása-elakadása felől nézve különösen figyelemre méltó a fővároson kívüli nagyvárosok jelentős gazdasági súlya: Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár, Konstanca, Nagyvárad mind komoly dinamikát felmutató üzleti központok. Ezek – kellő távolságban a fővárostól és a nagypolitikától – itteni szemmel nézve jóval nagyobb autonómiát élveznek, miközben szereplői egy nagy piacnak, ahol magyar mérce szerint élénk verseny zajlik.  

Az országméret adottság. Az állam szerepe és súlya azonban történelmi folyamat terméke. A román állam a GDP mintegy 33 százalékát centralizálja; nálunk ennél 10 százalékponttal nagyobb a költségvetés bevételi oldala, és hasonlóan túlfejlett az állami költekezés – annak minden hatékonysági és korrupciós kockázatával. A magyar állam mikrogazdasági beavatkozása sokkal kiterjedtebb lett az elmúlt évtizedben, mint bármely más új vagy régi EU-tagállam.

Ezen nem is akarnak változtatni: a Nemzetgazdasági Minisztérium által "Magyarország versenyképességi stratégiája" címmel közzétett dokumentum szerint a GDP-arányos beruházási rátának 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot. Magyarán ez azt jelentené, hogy az amúgy is roppant magas beruházási arányt tovább kívánnák emelni, a már így is irdatlan állami beruházási hányadot megdupláznák, 10 százalékpontra. Máshol a térségben jóval kisebb a felhalmozási ráta (és ennek megfelelően magasabb a fogyasztási hányad), kisebb arányú az állam beruházási aktivitása – és így is gyorsabb a gazdasági növekedés.

Szomszédunk fejlődése önmagában is érdekes ügy, de nekünk sokkal inkább az a fő kérdés, hogy húszéves EU-tagságunk alatt miért maradt el a fejlődésünk nemcsak a remélttől, de – a számok alapján elég egyértelmű – számos mélyebbről induló társnemzetétől. A román, a lengyel, a balti, a szlovák példa kontrasztként elgondolkodtatja az elemzőt. Arról egyebek között, hogy a kiterjedt állami szektor olyan magyarországi sajátosság, ami egyáltalán nem illik a mi fejlettségi kategóriánkba.

Tanulságos megnézni a Nemzetközi Valutaalap ország-klasszifikációját, a várható növekedési adatokkal, a legfrissebb világgazdasági kitekintésben. A minket tartalmazó alcsoportban az IMF meglehetősen élénk konjunktúrát jelez előre, a dezinflációs 2023-as évet követően. Esetünkben a tavalyi csökkenésből vált át növekedésre a gazdaság.

Az európai feltörekvő és fejlődő országok reál-GDP növekedése
  2023 2024 2025
Bulgária 1,8 2,7 2,9
Magyarország -0,9 2,2 3,3
Lengyelország 0,2 3,1 3,5
Románia 2,1 2,8 3,6
Forrás: IMF

Visszaelőzésre azonban az előttünk álló esztendők nem látszanak alkalmasnak. Ausztriát feledve, azt lehetne majd megígérni, hogy 2030-ra megpróbáljuk Romániát utolérni.

Címlapkép forrása: Getty Images

Kiszámoló

Így is lehet: az adakozás James Bondja

Írtam nemrég a gazdagokról (meg úgy általában a kapzsiságról), azokról, akik annyi pénzt felhalmoznak, hogy fogalmuk sincs, mit tudnának vele kezdeni még az ükunokáik ükunokái is. (Minden r

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
18 éve nem látott ilyet Magyarország: dől a pénz azokhoz, akik félre tudnak tenni
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
Magyarországon 250 ezer ember él a lakásába beszorulva súlyos elhízás miatt