Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni
Gazdaság

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik, Harvard Egyetem
Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az Egyesült Államokban a félvezetők terén gyárépítési hullám bontakozott ki. Április elején a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) bejelentette azt a tervét, miszerint a világ legfejlettebb chipjeinek gyártására egy harmadik üzemet hoz létre Arizonában, és ezzel 65 milliárd dollárra növeli az ebben az amerikai államban végrehajtott beruházásainak értékét. A TSMC beruházását az amerikai kormány az úgynevezett CHIPS and Science törvény keretében nagymértékben támogatja. A vállalat 6,6 milliárd dollár támogatást kap, és 5 milliárd dollár hitelre lesz jogosult. Emellett a tőkekiadások 25%-áig beruházási adókedvezményt is igényelhet.

A TSMC beruházásával kapcsolatos hír az Intel közelmúltbeli bejelentését követte, miszerint még nagyobb, 8,5 milliárd dolláros támogatást kap az amerikai kormánytól (a 11 milliárd dollárnyi „kedvező feltételekkel” nyújtott hitel mellett). A CHIPS-törvény 39 milliárd dollárt különített el ilyen támogatásokra, és további megállapodások vannak készülőben. A Fehér Ház szerint csak az elmúlt két évben közel 300 milliárd dollár értékű feldolgozóipari beruházásra tettek vállalást az Egyesült Államokban.

Joe Biden elnök szerint ezek a megállapodások az amerikai feldolgozóipar reneszánszának bizonyítékai. „Hol a fenében van az megírva, hogy nem leszünk újra a világ feldolgozóipari fővárosa?” – tette fel a kérdést. Lehet, hogy a Biden-kormányzatnak nem sok közös vonása van az előző, Trump-féle adminisztrációval, de az biztos, hogy mindkettő a feldolgozóipar újjáélesztésére törekszik.

Több oka is van annak, hogy a feldolgozóipar ismét a gazdaságpolitika középpontjába került.

  • Először is, az ágazat aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaság innovációjának és termelékenységének előmozdításában, és a Covid rávilágított a határokon átnyúló, távoli ellátási láncok kockázataira. A fokozott geopolitikai verseny korában, különösen a Kínával való rivalizálás fényében, az amerikai döntéshozók elengedhetetlennek tartják, hogy a fejlett technológiákhoz köthető termékeket, mint például a félvezetőket az Egyesült Államokban állítsák elő.
  • Másrészt meg kell említeni a jó munkahelyek létrehozására vonatkozó célkitűzést. „A feldolgozóipar, az építőipar és a tisztaenergia-szektor reneszánszának elindítása” a kormányzat jó munkahelyeket teremtő gazdaság kiépítésére vonatkozó programjának élén áll. Első ránézésre ez a cél számos szempontból támogatható. Történelmi példák alapján elmondható, hogy a szakszervezetek által lefedett feldolgozóipari munkahelyek jelentették a középosztály alapját. A jól fizetett feldolgozóipari munkahelyek eltűnése az amerikai rozsdaövezetben és másutt – a globalizáció és a technológiai változások miatt – legalábbis részben oka a tekintélyelvű populizmus térnyerésének.

Az amerikai feldolgozóiparban a munkatermelékenység mértéke 1950 óta közel hatszorosára nőtt, míg a gazdaság többi részén csupán a duplájára. Ennek eredményeként a feldolgozóipar árutermelő képessége jelentősen nőtt, viszont a munkahelyteremtő képessége ugyanilyen nagy mértékben csökkent. Miközben a feldolgozóipar hozzáadott értéke (változatlan árakon számolva) nagyjából lépést tartott az USA gazdaságának többi részével, 1980 óta hatmillió munkahely szűnt meg a feldolgozóiparban, miközben 73 millió nem mezőgazdasági munkahely jött létre más szektorokban (főként a szolgáltatóiparban).

Amikor Donald Trump 2017 januárjában hivatalba lépett, a feldolgozóipar foglalkoztatásának részesedése a mezőgazdaságin kívüli szektorokon belül 8,6% volt az USA-ban. Amikor Trump távozott hivatalából, ez az arány 8,4%-ra csökkent, annak ellenére, hogy importvámokkal próbálta erősíteni a foglalkoztatást a szektorban. Biden lényegesen ambiciózusabb erőfeszítései ellenére a feldolgozóipari foglalkoztatás mértéke tovább csökkent, 8,2%-ra. A feldolgozóipari foglalkoztatás arányának csökkenése a teljes foglalkoztatáson belül (még ha nem is abszolút értékben) visszafordíthatatlan tendenciának tűnik.

Ezekkel az adatokkal kapcsolatban fel lehetne vetni, hogy Joe Biden politikája még nem hozta meg teljesen a gyümölcsét, aminek hatását így még nem lehet kimutatni a hivatalos statisztikákban. A tény azonban az, hogy a rendkívül tőkeigényes félvezetőgyárak kevés munkahelyet teremtenek az általuk igényelt fizikai beruházásokhoz képest. A TSMC három arizonai gyárberuházása várhatóan csak hatezer embernek fog munkát adni – vagyis több mint 10 millió dolláros beruházási értékre jut egy létrehozott munkahelyre. Még ha az előre jelzett több tízezer további munkahely a beszállító iparágakban meg is valósul, ez a foglalkoztatás szempontjából csekély megtérülést jelent.

Ráadásul hiába keresünk világszerte sikeres példákat a foglalkoztatás dezindusztrializációjának visszafordítására. Németországban a gazdaság méretéhez képest nagyobb a feldolgozóipar, mint az Egyesült Államokban, de a feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya óriási mértékben csökkent. Dél-Korea azt a figyelemre méltó teljesítményt érte el, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan növelte a feldolgozóipar súlyát a gazdaságban, de ez nem akadályozta meg, hogy az ágazatban foglalkoztatottak aránya visszaessen. Még Kínában, a világ fő feldolgozóipari központjában is több mint egy évtizede csökken a foglalkoztatás az ágazatban mind abszolút értékben, mind a teljes foglalkoztatottsághoz viszonyítva.

Nehéz elkerülni azt a következtetést, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mintha egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk.

A világ átalakult, és a feldolgozóipari technológiák jellege visszavonhatatlanul megváltozott. Az automatizálás és a szakképzettséget igénylő technológiák rendkívül valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Akár tetszik, akár nem, az olyan szolgáltatások, mint a kiskereskedelem, a gondozási-ápolási és más személyes szolgáltatások továbbra is a munkahelyteremtés elsődleges motorjai maradnak. Ez azt jelenti, hogy a jó munkahelyeket célzó szakpolitika terén más típusú intézkedésekre van szükség, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a termelékenység és a munkaerőbarát innováció előmozdítására a szolgáltatások területén.

Ez nem jelenti azt, hogy a CHIPS-törvény vagy más, a feldolgozóipar fellendítésére irányuló intézkedések szükségszerűen helytelenek vagy tévesek lennének. Elképzelhető, hogy ezek erősítik az ország feldolgozóipari bázisát, és elősegítik a nagyobb mértékű innovációt. A középosztály újjáépítése, az elegendő jó munkahely létrehozása és a leszakadó régiók újjáélesztése azonban teljesen más szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé.

Copyright: Project Syndicate, 2024.

www.project-syndicate.org

Dani Rodrik
A Harvard Egyetem Kennedy School of Government közpolitikai iskolájának nemzetközi politikai gazdaságtan professzora. A Nemzetközi Közgazdasági Társaság (IEA) elnöke volt 2021 és 2023 között. Fő kutatási területei közé a globalizáció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás kérdése, valamint a nemzetközi gazdaságtan, illetve a politikai gazdaságtan tartozik. Kiemelten foglalkozik az inkluzív gazdaság kialakításának kérdéseivel mind a fejlett, mind a fejlődő országok vonatkozásában.

Címlapkép forrása: Getty Images

Kiszámoló

Itt a nyár, itt a roaming frász ideje

Itt a nyár, a vakációk és ezzel együtt a roaming frász ideje is. Az Unió nagyon helyesen rálépett a mobilszolgáltatók nyakára, az addigi szabadrablást felváltotta az, hogy az Unión belül ug

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jön a felturbózott szuperállampapír! Itt vannak a részletek
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Székesfehérvár
2024. június 4.
Financial IT 2024
2024. június 11.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
Scholz Macron Ukrajna