Elképzelhető, hogy nem lehet egyszerre küzdeni a klímaváltozás ellen, és egyben erősíteni a középosztályt a fejlett gazdaságokban, valamint csökkenteni a szegénységet világszerte. A jelenlegi politikai irányvonalak mellett úgy tűnik, hogy két cél bármilyen kombinációja a harmadik cél rovására megy.
A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.
A fejlődő országok jövőjét a szolgáltató szektor jelenti. Ez furcsán hangozhat annak fényében, hogy az iparosítás volt a növekedéshez és végső soron a jóléthez vezető hagyományos út, amelyet a jelenlegi fejlett gazdaságok és a közelmúlt sikeres országai, például Dél-Korea, Tajvan és Kína is bejártak. Továbbá amiatt is hangozhat furcsán ez az állítás, mert a feldolgozóipari gyártás jelenleg fontosabbnak tűnik, mivel az annak újjáélesztését célzó iparpolitika újra divatba jött az USA-ban és Európában.
Kereskedelmi háború készülődik a tiszta technológiák miatt. Az Egyesült Államok és az Európai Unió aggódik amiatt, hogy a kínai állami támogatások veszélyeztetik a saját zöld iparágaikat, és azzal fenyegetnek, hogy importkorlátozásokat fognak bevezetni a kínai behozatalra. Kína viszont panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a Joe Biden amerikai elnök kormányzata által hozott, a mérföldkőnek számító klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó törvény, az infláció csökkentését célzó jogszabály (Inflation Reduction Act – IRA) kínai termékekkel szembeni diszkriminatív rendelkezései miatt.
Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.
Míg egykor a szabadkereskedelem a progresszív reformerek központi ügye volt, akik az átlagemberek érdekében igyekeztek felvenni a harcot a körülbástyázott érdekcsoportok ellen, ma már a jobboldali nacionalisták és a mainstream baloldal mumusa lett. Ahhoz, hogy megértsük, miért változott meg ilyen radikálisan a kérdéssel kapcsolatos attitűd, követnünk kell a pénz útját.
Az USA és Kína közötti vitás kérdésekre általában úgy gondolunk, mint a két ország közötti éles különbségek elkerülhetetlen következményére. Az Egyesült Államok teljesen kapitalista piacgazdasággal rendelkezik, míg a kínai kormányzat erős kézzel irányítja a gazdaságot. Minden hibája ellenére az USA egy demokrácia, míg Kínában egypárti rendszer működik, amely nem tűri a politikai kihívásokat. Bár az USA továbbra is a világ legfőbb hatalmának számít, Kína növekvő gazdasági és geopolitikai ereje az amerikai hegemóniát fenyegeti. Mindeközben az is kijelenthető, hogy számos amerikai-kínai konfliktus abból ered, hogy egyre több dologban látni közös vonásokat a két ország között.
A német export 2024 első félévében 1,6 százalékkal 801,7 milliárd euróra csökkent az előző év azonos időszakához...
Anno Rómában, annak is köztársaságkorában a magasabb állami közhivatalok ellátásáért nem járt fizetés. A magisztrátusi... 
New York városában jár éppen a Vakmajom, és ha már ott van, posztolt is a Facebookra, innen gyűjtöttünk egy csokrot...
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj...
Közel 4000 NIS2 érintett cég regisztrált már a felügyeleti hatóságnál, amellyel jelentős lépést tettek a kiberbiztonsági... 
Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk...
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
